Ha valaki meg tudná nekem magyarázni, hogy egy vércsoport-meghatározás eredményét a szakrendelő miért nem küldheti át a háziorvoshoz - ugyanúgy, mint a többi laboreredményt - és miért kell a betegnek (taj-kártyájával együtt! ezt külön kihangsúlyozták) személyesen elmenni és átvenni a leletet, akkor ugyan világosítson már föl, lécci. Alapvetően szabály- és törvénytisztelő ember vagyok, de azért mint gondolkodó lény, szeretem érteni a szabályok értelmét. És ennek itten most végképp nem értem, tán mert nincs neki. A háziorvos megtudhatja a vérem tartalmának minden tulajdonságát, csak épp a vércsoportom titok, vagy mi? Ezennel közlöm ország-világgal, hogy nullás rh-pozitív vagyok, de eztet most újfent hivatalosan is meg kell határozni, anélkül nem engedik, hogy felugorjak majd a műtőasztalra.
Aminthogy annak sem fogom fel az értelmét, hogy bizonyos szakrendelőkben - nevezetesen itt a miénkben - külön beutalót követelnek a vérvételhez és külön beutalót a vércsoport-meghatározáshoz. Ma reggel hajnali 7 órától egy teljes órát álltam sorban, mire a regisztrációs ablakhoz jutottam, ahol is kiderült, hogy két beutaló kéne. És ilyenkor tudom, hogy nincs értelme azt kérdezni, miért? mert az elcsigázott hölgy ott az ablak túlfelén csak azt teszi, ami a dolga. A miértet nyilván ő sem érti, de neki szabályokhoz kell igazodnia, ő nem pötyögheti be a gépbe így, mikor az a szabály, hogy csak amúgy pötyöghet. Egyáltalán: a hosszas várakozás alatt végig annak lehettünk tanúi, hogy kilencven százalékban az adminisztráció szívja el az egészségügyi dolgozó energiáját és persze rajta keresztül a betegét. Van-e körbélyegző, miért az Y doktor körbélyegzője van rajta, amikor magát az X doktor küldte (mert helyettesítették egymást éppen, azért), látszik-e a kód, nincs rajta kód (meglett a kód), maga Sz-on lakik, nem ide tartozik (de igen, beírhatod Évikém), jaj, Marikám, segíts, hogy szedjem elő ezt a leletet a gépből? (végül ketten csak előszedték) ... és így tovább, vég nélkül. Persze, hogy mögöttem egy asszony hamarosan kimondta a tutit, mármint hogy azelőtt nem vót ennyi macera, csak amióta vannak ezek a gépek. Nesze neked, korszerű egészségügy.
Mint a fentiekből látható, kezd bedarálni engem az egészségügy motollája és mindjárt az elején elkezdett borulni a projekt, pedig ki volt dolgozva rendesen. De nem adom fel és mint egy régi, azóta elhalt blog mottója írta: túlélek mindent, ha beledöglök is.
Aminthogy annak sem fogom fel az értelmét, hogy bizonyos szakrendelőkben - nevezetesen itt a miénkben - külön beutalót követelnek a vérvételhez és külön beutalót a vércsoport-meghatározáshoz. Ma reggel hajnali 7 órától egy teljes órát álltam sorban, mire a regisztrációs ablakhoz jutottam, ahol is kiderült, hogy két beutaló kéne. És ilyenkor tudom, hogy nincs értelme azt kérdezni, miért? mert az elcsigázott hölgy ott az ablak túlfelén csak azt teszi, ami a dolga. A miértet nyilván ő sem érti, de neki szabályokhoz kell igazodnia, ő nem pötyögheti be a gépbe így, mikor az a szabály, hogy csak amúgy pötyöghet. Egyáltalán: a hosszas várakozás alatt végig annak lehettünk tanúi, hogy kilencven százalékban az adminisztráció szívja el az egészségügyi dolgozó energiáját és persze rajta keresztül a betegét. Van-e körbélyegző, miért az Y doktor körbélyegzője van rajta, amikor magát az X doktor küldte (mert helyettesítették egymást éppen, azért), látszik-e a kód, nincs rajta kód (meglett a kód), maga Sz-on lakik, nem ide tartozik (de igen, beírhatod Évikém), jaj, Marikám, segíts, hogy szedjem elő ezt a leletet a gépből? (végül ketten csak előszedték) ... és így tovább, vég nélkül. Persze, hogy mögöttem egy asszony hamarosan kimondta a tutit, mármint hogy azelőtt nem vót ennyi macera, csak amióta vannak ezek a gépek. Nesze neked, korszerű egészségügy.
Mint a fentiekből látható, kezd bedarálni engem az egészségügy motollája és mindjárt az elején elkezdett borulni a projekt, pedig ki volt dolgozva rendesen. De nem adom fel és mint egy régi, azóta elhalt blog mottója írta: túlélek mindent, ha beledöglök is.
7 megjegyzés:
Sokáig nem tudtam a vércsoportomat, és mivel ennek meghatározása roppant egyszerű, azt gondoltam, hogy a vérvételnél megkérem a nénit, írja már rá a papírra, hogy azt is határozzák meg. Nem lehetett, így még évekig nem tudtam a vércsoportomat. Aztán a házidokinak szóltam, hogy a beutalóra azt is vésse fel, azóta tudom. Igaz, azóta a terhesség alatt rutinból is megkérték, így már három papírom is van róla, hogy A+ vagyok. És mindegyiket csak személyesen, igazolvánnyal vehettem fel. Értelmét én sem látom.
Rejtély. :-)
Nálunk az SZTK-ban valahogy jól megszervezték a laborvizsgálatokat. Reggel fél 8-kor kezdik. (Érdekes módon nem 7-kor, mint a legtöbb helyen.) 1/2 8-kor iszonyú hosszú a sor. Akkor nem jó odamenni. Akinek nem gond, hogy kicsit később megy, jobban jár. Egyszer mentem csak 1/2 8-ra, akkor én is elhűltem a sor láttán. Azóta rájöttem, hogy 3/4 8 után kell odamenni, addigra lemegy a nagy roham, és akkor már rövid idő alatt lehet végezni. Két regisztráló ablak van egyébként. Reggel, a nagy roham alatt négyen veszik a vért, utána meg 1-2 fő kiszáll és megy feldolgozni. A többiek meg veszik tovább a vért, de akkor már győzik, mert akkor már nincs egyszerre akkora tömeg, hanem folyamatosan jönnek az emberek. Amióta ezt így megállapítottam, azóta mindig úgy 3/4 8 - 8 között megyek oda vérvételre.
Szerintem a bizalmatlanság és a félelem az oka a túlbiztosításnak általában is és esetedben konkrétan is.
Szerintem ez azért van, mert a vércsoportból kiderülhet, hogy nem az az apa, aki annak hiszi magát.
Persze, lehet, hogy tévedek...
Nahát Bikfic! - én is nullás rh-pozitiv vagyok..., meg bika... :)
Na, Borka, ez aztán végképp eszembe sem jutott, mármint hogy az apaság kérdése miatt van ez a hülyeség.
hm. csak találgatok. a vér érték, meg -mondhatni- személyes adat. meg bizonyító erejű is lehet, minthogy dns-hordozó pl.
amúgy az egészségügy gépesítettsége jelenleg tényleg sokszor egy vicc ("tádáámm")
Megjegyzés küldése