Egy ideje már nem vagyok naprakész itt a blogban és ez még így lesz jó néhány hétig. Hogy ennek ellenére mivel is tartsam meg a kedves olvasókat, akik megérdemlik, hogy legalább időnként találjanak itt valamit, ha már hűségesen be-benéznek hozzám - szóval, ezen még gondolkodom, de igyekszem nem hagyni elárvulni a blogot.
Most így hirtelen egy írást ajánlok figyelmetekbe, a 63 évi működés után nemrég bezárt Jégbüféről szól, melynek utolsó napjára igazán szervezhettünk volna egy kis nosztalgia-látogatást, de késő bánat, erről már lecsúsztunk. A híradások hangsúlyozták ugyan, hogy felújításról van szó, de az a "határozatlan időre bezár" kifejezés több mint gyanús, különösen, ha tudjuk, hogy egy külföldi tulajdonba került gyönyörű ház földszinti üzletéről van szó. De azért reménykedjünk, hátha egyszer majd megint lesz Jégbüfé.
4 megjegyzés:
Én valahogy örülök, hogy léptek a Jégbüfé ügyében, gyerekkoromból emlékszem, milyen menő volt, mostanában pedig inkább szégyen. (Tipikus példája annak, ahogyan magyar "vállalkozó" barátilag megszerzett előjoggal (azaz abnormálisan alacsony áron megszerzett bérleti joggal) visszaélve nagy NULLA összeget ráfordítva évtizedeken keresztül "nosztalgiáztatta" a jónépet). Nem volt finom a sütemény -sőt- és az ital se, és csapnivaló volt a kiszolgálás, a hely pedig undorítóan mocskos.
Nem kérdezem, csak kijön belőlem: Komolyan, ennyire fontos nekünk az igénytelen múlt? Bocs, ha bárkit is megsértenék, aki lelkesen elment búcsúzkodni, de nem értem ezt a révületet...más következtetésekről meg végképp nem mondanék véleményt.
Hát igen, "kegyeleti okokból" sem tagadhatjuk, hogy bizony nem volt a régi, főleg ami a süteményeket illeti.
én annak örülök leginkább, ha friss írást találok... röviddel is beérem :)
Igyekszem, igyekszem. :)
Megjegyzés küldése