Néha legszívesebben nyílt levelet intéznék a korosztályomhoz tartozó emberekhez, valami olyasmi tartalommal, hogy hé, nyugdíjasok és öregdiákok, higgyétek el, fogalmatok sincs, mit hagytok ki az életetekből azzal, hogy zsigerből tiltakoztok, amint elhangzik az a szó, hogy internet, ha meg még az is, hogy fészbúk, na, az már a vég. Szerintetek.
Pedig hol van még egy olyan hely, ahol annyi emberrel lehet találkozni (noha virtuálisan, de sose lehet tudni, mi lesz egy virtuális ismeretségből...), ahol ilyen egyszerűen lehet folyamatosan értesülni mások életéről, gondolatairól és ahol annyi információhoz lehet jutni pillanatok alatt, mint az internet. Az pedig nem ellenérv, hogy veszélyes, mert mindenki maga dönti el, mennyit mutat meg magából - ez érvényes a FB-ra magukról kihívó képeket feltöltő fiatalokra, ők úgy döntöttek, ahogy... és ugyanígy érvényes a blogok íróira is. Meg persze a két említett csoporton kívül mindenkire, aki valamilyen módon bármit művel a világhálón. A FB működését pedig ki lehet ismerni: rá kell jönni, a beállításokkal mit engedünk meg és mit korlátozunk, mit szeretnénk minden felhasználónak megmutatni és mit csak az ismerőseinknek, vagy közülük is csak bizonyos személyeknek.
Ez az egész pedig csak arról jutott eszembe, hogy rájöttem, a gimnáziumi osztályunkból összesen hárman (!) vagyunk rajta a fészbúkon. Jól látod: hárman, két fiú és én. Harmincöten végeztünk a negyedik á-ban, olyan nagyon szeretném megérteni, hogy a többi harminckettő vajon miért nincs sehol? Dehát erre csak elméleti válaszaim lennének.
10 megjegyzés:
Úgy szeretem, hogy ilyen jól gondolkodsz. :) Ha nem tudnám, úgysem hinném el,hogy hány éves vagy... :) Lélekben biztos, hogy még fiatalabb is vagy nálam. :) <3
Huhh.. és micsoda robotellenőrzésed van. :D :D
Köszi, Dius! :)))
A robotellenőr hol faxnis, hol meg egyszerűbb, de nem én szabályozom.
Na, most belefutottam én is a faxnis robotellenőrbe, leveseket (!) kellett volna kiválasztani, tényleg megőrült már a blogspot. :(
És képzeld el, hogy a nálad jóval fiatalabbak közül is sokan nem használnak netet :( egészen megdöbbentő módon a gyerekeim nálam fiatalabb tanítói, tanárai sem - és mondják is, hogy nekik nincs otthon gépük, az iskolában tudnak netezni "ha muszáj", úgy hetente-kéthetente egyszer - ha akarunk vmit, ne írjunk, hanem telefonáljunk. ETtől olyan szomorú leszek mindig :(
a robotdologra csak azt akarom mondani, hogy nekem nem kellett bizonyítani, hogy nem vagyok robot, csak nyomtam egy küldésgombot és kész :) ha robot lennék, tuti nem hagytam volna ki azt a kérdést sem :D
Engem is mindig elszomorít, az ilyeneket mindig megpróbálom meggyőzni, de látom rajtuk, hogy hiába. :(
A robotnak sokszor elég, ha megnyomom a "Nem vagyok robot" mellett a gombot és kész, néha meg olyanokat kérdez... bosszantó, amikor a SAJÁT blogomban ilyen cirkusszal enged kommentelni.
Mi - hetvenöt évesek vagyunk - az évfolyamunkról öten vagyunk fenn a fészbukon, igaz, most szünetelek, de a többiek vígan vannak. Nem olyan nagy csuda, ha valaki használja az internetet. Én már kissé unom is. :)
Én azon szoktam vigyorogni, hogy anyukám mekkora nagy "kocka" állandóan a gépet bújja, programokat tölt le (és telepít), termékeket keres, összehasonlít... :)
(1953-as születésű) :)
Szivemből szóltál, Ági. Minden érveddel egyetértek. Különösen egyedül élőknek fantasztikus kommunikációs eszköz az internet, facebook (felületésségével együtt) és magunkból csak annyit mutatunk meg, amennyit akarunk.
Akik pedig attól félnek, hogy kikémleli a magánéletüket Big Brother, tudják meg, hogy ez már rég folyamatban van, ezer egyéb eszköz van rá...
Megjegyzés küldése