Fel nem foghatom, miért csodálkoznak egyesek, hogy például a saját anyjuk tudja használni a FB-ot? Miért gondolják, hogy aki, mondjuk, elmúlt ötven, az már nem képes ilyenre és igénye sincs rá?
Egyikük ezt írja, miután elmeséli, hogy anyja lájkol, kommentel a FB-on: "... félelmetes ez a tendencia". Mi a félelmetes benne? Az nem félelmetes, hogy a gyerekek lassan hamarabb tanulják meg kezelni a számítógépet vagy az okostelefont, mint hogy beszélni tudnának? Csak az félelmetes, hogy a nála huszonvalahány évvel öregebb szülője képes használni azt, amibe a lánya már gyerekkorától "belenőtt"? Miért ne tudná használni? Már persze, ha akarja is használni, mert állítom, hogy sok ötvenes-hatvanas egyszerűen tart a számítógéptől és zsigerből elutasítja még a lehetőséget is, hogy megismerkedjen vele, a FB meg... na, az meg legalábbis az ördög műve. :(
Most itt nem fejtem ki, amit még a témáról ezen kívül gondolok, mert az hosszú lenne és ehhez igazán túl meleg van. Ilyen hőségben nincs mélyenszántás.
5 megjegyzés:
Hát még ha, horribile dictu, a hetven felé ballag lassacskán!!!...
Én itt maximum annyi titkolt rosszallást hallok ki néhány (ritka és néma) reakcióból, hogy "mit lehet annyit kotlani a képernyőn"... De az is lehet, hogy csak képzelődöm...
Tudod, mi benne a félelmetes? Anyu a fb-on éli az életét. Nem viccelek: kora reggeltől estig posztolja a szép képeket, kedves és bölcs idézeteket, küld kávét és jóreggelt/jónapot/jóéjszakát képeket. Van egy rakás virtuális ismerőse, akik ebben partnerek, akik már egy komplett családot hoztak létre, anyukámnak, hugicámnak, nővérkémnek, tesókámnak szólítják egymást. Ez nagyon félelmetes. Amikor anyák napján egy nekem vadidegen csaj, aki anyuval együtt a fb-on éli az életét, felköszönti őt, mintha valóban a lánya lenne. Ekkor nagyon kiakadtam, elküldtem a csajt melegebb éghajlatra --- ezek után anyu nem azzal foglalkozott, hogy nekem ez miért esett rohadt rosszul, hanem a virtuális lányát védte.
Amúgy meg eszetlenül tudja nagyon használni, minden nyilvános, és hiába kérem, hogy a rólunk készült képeket ne ossza meg, simán megteszi.
(bocs, hogy rád zúdítottam, ezer éve nem kommenteltem hozzád, de egy ideje újra olvaslak :) )
Szia, Zsuzsi, örülök, hogy látlak. És igen, igazad van, ez a formája tényleg félelmetes, de szerintem ez ugyanolyan, mint amikor valaki bármilyen más dolog iránt túlzásokba esik. Minden a felhasználás módján múlik, vagy hogy is mondjam, tehát ahogy bármiben lehet túlzásba esni és pl. nem látni át annak a veszélyeit, ugyanúgy a neten való "élés" is válhat függőséggé és lehet veszélyes. Sajnos.
arany közép!!! :)
Azért léptem ki, mert utálom, hogy terelnek és szabályoznak, és legfőképpen az uniformizálást nem bírom. Észrevétlenül csapdába ejt a használata.
Megjegyzés küldése