A facebook sok csoportja közül néhányhoz már régebben csatlakoztam, időnként teszek is fel képeket egyikhez-másikhoz. Így például feltöltöttem a nálam fellelhető osztályképeket és tantestületi csoportképeket, ahhoz az iskolához tartozókat, ahol én tanítottam, meg Apuék iskolájának osztályképeit, tantestületi képeit ugyanígy. Néha érkeznek hozzászólások saját tanítványaimtól, apám tanítványaitól és persze a régi gyerekek immár felnőtt gyerekeitől is. Aztán megy az idő, eltelik már több mint egy év és egyszercsak befut egy komment ahhoz a képhez, ami Apuék tantestületét örökítette meg 1971-ben: "Nándi bácsi a világ legrendesebb kollégája volt, mindenkin segített, mindent megszerelt, nagyon szerettem a Nándi bácsit, mint kollégát, mint főnököt egyaránt, de azt hiszem, mindenki így volt vele." Ezt írja egy bizonyos Magdi, aki tanártársa volt apámnak (és szerintem a képen ott ül mellette).
Azért ez olyan jó, nem? :)
A mindent megszerelt-en pedig annyira jót vigyorogtam, mert eszembe jutott, hogy pont erről meséltem itt nem is olyan régen. Na, ugye, hogy igazat írtam? :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése