2015. augusztus 5., szerda

Nem tudok képet mutatni a mai jégesőről. Pedig volt jégeső, mégpedig olyan jégdarabokkal - azt mondta valaki, hogy jégkockák estek és tényleg arra hasonlítottak, - amilyeneket én még jégeső keretében életemben sose láttam. Úgy csapódtak az ablakhoz, pattogtak a párkányon és hullottak alá a fűre, hogy csak pislogtam az ablak mögül és arra gondoltam, milyen hasznos is ez a szúnyogháló, mert némelyik tán még képes lenne elrepeszteni az üveget. Kénytelenek vagytok elhinni, hogy így volt, bár dokumentummal igazolni nem tudom. A fotózást megkíséreltem ugyan, de a gép és a külvilág közt annyi volt a zavaró akadály, - a csuromvizes ablaküveg és szúnyogháló - hogy semmi értelme se lett volna. 

Nem normális ez a nyár. És hol van még a vége? Normális nyár már sose lesz itten, csókolom?

4 megjegyzés:

mick írta...

A nyár normalitásához nekem 23-26 fokos hőmérséklet szükséges, enyhe szellő, olykor záporeső, frissítése. Több ismerősömnek meg akkor csillog a szeme, amikor 35 fokra fut a hőmérő higanyszála. Egyikük értésemre adta: Most kezdek élni, amikor ez a melegség körbevesz.
Amikor hát ő élni kezd, én meghalni kezdek.
Légkondi, árnyékolók, hideg víz, ventilátor és sok-sok türelem kell nekem a kánikula indulásától kezdve.
Az vigasztal, hogy rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, erősödik a tücskök ciripelése.

klaribodo írta...

"Epidauroszi tücskök, szóljatok..." - ott még a meleg sem volt ennyire nyomasztó.

Ági írta...

Mick, nekem még a 30 fok is megfelel, de az a maximum. Na, ez az a pont, ahol újabban sose áll meg. :(

Andrea írta...

jaj, azok a régi nyarak! Olyanok már sosem lesznek többé. Azt mondják a tudósok, hogy egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. A gyerekeink, unokáink már ezt szokják meg. De nekem egyre küzdelmesebb túlélni a nyarakat.