Amikor ma a nagyon ismert nevű pékség pultján szememmel a sajtos rolót kerestem (nem volt), váratlanul megláttam a táblácskát: marcipán burgonya. Na, mondom magamban, tényleg létezik, meg kell tudnom, milyen. Egyetlen darab árválkodott a tálcán, megvettem. És fejben már fogalmaztam a bejegyzést, ahogy majd leírom, hogy most eszem a múltkor emlegetett nagy burgonyát, rajta a kakaóporral és közben rátok gondolok. :)
Hazahoztam, kibontottam a csomagolást, nézegettem a nevezetes darabot. Kakaópor bőven volt rajta, kicsit göcsörtös volt a felülete, de az nem baj, régen sem volt tökéletes gömb alakú, ez is formátlan, de az enyém. Aztán beleharaptam. És ekkor huss! elszállt az illúzió. Mert ez az izé még csak nem is ugatta azt a régit, köszönő viszonyban sem volt vele. Két piskótaféle réteg közt egy kegyetlenül fekete kakaós, túl édes miszmász és az egész beburkolva marcipánra hasonlító gyurmába, majd pedig kakaóporba hengergetve. A kakaópor volt az egyetlen hasonlóság, más semmi. Ez nem a régi nagy burgonya, akárhogy nevezik.
Kerestem receptet, érdemes elolvasni, még ha az elkészítéséhez nem is fogunk hozzá, én legalábbis nem vállalkozom rá, mert elég macerás. De ahogy a leírás szerint elképzelem, ez legalább hasonlíthat a régire.
Tessék, itt a dokumentáció, megörökítettem a mai nagy zsákmányt eredeti és megbontott állapotjában is:
7 megjegyzés:
A tányér nagyon jól illik hozzá!
A tányér picike, nem a szokásos süteményes tányér, csak a méretarányok miatt mondom. :)
A színe meg a mintája olyan harmonikus ezzel a sütivel. Mellesleg tiszta marcipánra emlékszem a dús kakaóréteg alatt... Lehet, hogy a receptem száz évvel korábbi. :)
Klári, valószínűleg abban a régiben tényleg csak marcipán volt, vagyis valami marcipánnal dúsított könnyű, habos töltelék. Én sem emlékeztem, hogy tészta lett volna benne, ámbár olyan rég volt, akármi is lehetett, de hogy nem ilyen volt, mint ez a mostani, az biztos.
én világos színű krémre emlékeztem - de nekem ízlett a mostani is :) hogy van a szemed?
Sajnos, a Szamosé is pont ilyen. Ami a közepén van krém gyanánt, az pont olyan, mintha kakaót meg cukrot kevertek volna össze némi kis tejjel, netán vízzel, körülötte meg vastagon piskótatészta. Ötszázért.
http://nullahategy.hu/ahogy-nagyszuleink-szerettek-retro-edessegek-az-akvariumban/
Megjegyzés küldése