Szerintem az élet

A Kínából származó, fóliába és vékony hálóba csomagolt pomelo gyümölcsön van egy keskeny papírszalag. Ma megnéztem, mi van ráírva: 

Konserviert mit/treated with/tratado con

Orthophenylphenol, Thiabendazol, 

Imazalil, Prochloraz

Na mármost, utánaolvastam, ezek növényvédő, penészgátló és gombaölő szerek, az emberi szervezetre több mint károsak és a sok-sok kilométerről szállított citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (pl. banán) héját azért kezelik velük, hogy a hosszú úton ne induljanak romlásnak. Némelyik közülük csak a héj felszínén tapad meg, de van, amelyik a kamionban töltött hetek alatt szép lassan bele is szívódik - szerencsére (talán) nem a gyümölcs húsába, csak a héj belsejébe.

Ennek ismeretében tehát nagyon rossz ötlet például a narancs vagy citrom héját belereszelni a süteménybe, még akkor is, ha előbb alaposan lesúroljuk a gyümölcsöt. Már lehet találni ötleteket gyümölcsmosó folyadék készítéséhez, nem nagy ördöngösség, egyszerű összetevőkből áll, ecet, citromlé, szóda, ilyesmi. Egyes leírások az ezzel való lemosást ajánlják, mások a folyadékban való áztatást javasolják, lehet választani, de csak úgy mosatlanul nekiesni a citrusféléknek, lefejteni a héját, aztán azzal a kézzel (!) összefogdosni a gerezdeket, szintén nem jó megoldás. 

És hogy valami retró ide is jusson: elgondolkodtam, hogy vajon a mi gyerekkorunkban is ilyen módon vegyszerezték a citromot? Azért említem csak ezt, mert se narancs, se banán nem volt akkoriban, de a citromhéjat  tényleg mindenki teljes nyugalommal reszelte mindenbe, amibe csak kellett. Később pedig, amikor már időnként narancshoz is hozzá lehetett jutni, nagy divat volt  készíteni cukrozott narancshéjat.

Szóval, az ilyen felfedezés kicsit elrontja az ember örömét, amikor például az igazán kellemes ízű pomelót falja. De azért ne hagyjuk magunkat, csak mossuk, áztassuk, súroljuk, fogyasszuk, mert a pomelo  jó és amilyen vastag héjú, talán nem tud elérni a méreg a gyümölcshúsig, bízzunk benne.