Az előbb írtam ide egy posztot, melankolikusat és nosztalgikusat, arról, hogy amióta nem jártam erre, azóta a tengelic már meg is nyerte az év madara versenyt, meg hogy ilyen hosszan még sosem szüneteltettem az írást, bezzeg valamikor, amikor még havi 40-50 bejegyzést is képes voltam alkotni, az volt az aranykor, meg arról, hogy most meg már mindjárt vége a nyárnak, ami hú, de szörnyű, szóval, ilyesmiket. Aztán kitöröltem az egészet, ne borongjak én itt régi korok fényein és árnyain, inkább nézzek előre és ahogy leszoktam a blogolásról - sőt még a fejben blogolásról is, ami elég rossz jel, - tehát ahogy leszoktam, ugyanúgy szokjak má' vissza rá, jobb lesz az úgy, legalábbis nekem mindenképpen. És amint látható, a gondolatot tett követi.
Nemrég hozzájutottam egy kötethez (Építőművészek Ybl és Lechner korában), melyben kevéssé ismert építészek munkásságát dolgozták fel a szerzők, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett fiatal művészettörténészek. Akikről a könyv szól, azok legtöbbjéről eddig még csak nem is hallottam, pedig nem akármilyen épületek terveit köszönhetjük nekik.
Aigner Sándor (1854-1912) tervezte például az Üllői úti Örökimádás templomot, a győri új szemináriumot, a Szent Imre kollégiumot a mai Bartók Béla úton, de dolgozott Schulek Frigyes mellett a Mátyás-templom 1884-1889 alatti restaurálási munkálatainál. Bírósági épületeket, bérházakat, villákat is tervezett, de ami miatt most itt épp őt hozom elő, az a szegedi Szent Rókus templom, melyet Rainer Károllyal együtt terveztek. Ez egy lebontott barokk kápolna helyén épült 1906-1910 között és mivel a Fogadalmi templom építése sokáig elhúzódott, egészen 1930-ig ez volt a csanádi püspök székesegyháza.
A Szent Rókus templom fehér falaival, két finom vonalú tornyával egy igazi gyöngyszem ott Szegeden a Rókus városrészben, közel a Mars térhez a nagy forgalmú utak és az autóbuszpályaudvar hangzavarában. Tipikus neogótikus építmény támpillérekkel, csillagboltozattal, csúcsíves ablakokkal, rózsaablakkal, fiatornyokkal, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ja, és nem mellesleg két, Róth Miksa műhelyében készült üvegablakkal a főoltár mögött.
Ilyen kívülről és belülről, a képeket a Panoramio-ról vettem kölcsön:
3 megjegyzés:
Megdobbant a szívem a Rókusi templom tornyát látva.
Gondoltam. :)
ahh, de jó , hogy írtál:)♥
Megjegyzés küldése