Most pedig, hogy elmúlt az ünnep, új életet kezdek. Ja, nem úgy... csak itt a blogon. Nem várom meg a januárt, nem lesz semmiféle újévi fogadalom vagy egyéb blabla, hanem csak úgy egyszerűen elhatározom, hogy naponta írok ide valamit. Ez tavalyelőtt már bevált, legalábbis egy darabig, most megint teszek egy kísérletet, még mielőtt teljesen leszokom az írásról. No és hát valljuk meg, valamelyest tartozom is ezzel azoknak a hűségeseknek, akik még mindig olvasnak, annak ellenére, hogy sokszor heteken át hiába kattintanak ide.
Nem írok elő magamnak műfajt, körülhatárolt profilt, hanem megpróbálom úgy, ahogy annak idején, jó tizenkét évvel ezelőtt műveltem: beszámolok, ismertetek, észt osztok, pillanatnyi hangulatot festek, szösszenetet firkantok, kritizálok, mélyenszántok, felszisszenek, kérdezek, vitatkozom, lelkesedem, mérgelődöm - egyszóval, pontosan úgy, ahogy a való életben is kommunikálok. Meglátom, mi lesz belőle és meddig működik.
4 megjegyzés:
Nekem nagyon megfelel! Annak idején - 8 éve múlt - is pont ezért szoktam ide, és ezért kaptam kedvet a blogoláshoz, mely azóta igazi pótcselekvéssé vált...
Nagyon örülök!
Ági, a blogbeszélgetés sajátos műfaj, szeretem én is, akár csak olvasni.
Örülök ha kicsit gyakrabban olvashatlak, úgy hogy várom a gyakoribb jelentkezéseket. :)
Megjegyzés küldése