Egy pillanatra visszatérek még a blogírás anatómiájára. Pelepitia említi kommentjében a költözést, mint megoldást akkor, amikor már túl sok öncenzúrázásra lenne szüksége a blogírónak és ennek nyomán én is elgondolkodtam.
Régen, még freeblogos időszakomban nyitottam a meglévő blogom mellett egy másikat, egy képesblogot, teljesen más nicknévvel, más emailcímmel, elvileg azonosíthatatlanul. Már rég le is töröltem teljesen, most is csak az elmentett anyagban tudtam utánanézni, hogy 2005 januártól 2006 áprilisig élt a blog. Azt is látom, hogy a januárban kezdett blogra márciusban talált rá az első olvasóm, mármint a másik blogomat látogatók közül az első, tehát elég
sok idő telt el a nyitás óta és addig igen magányosnak éreztem magam ott, furcsa volt
nagyon. Aztán később ki is tettem a képesblog linkjét a blogomra és
szerkesztgettem még egy darabig (csak képek voltak benne felirattal), de egy idő után abbahagytam.
Szóval, nekem még nem jutott eszembe a költözés, legalábbis az öncenzúrázás
ellenszereként nem. Időnként ugyan felmerül bennem az ötlet, hogy
kellene nyitni egy blogot, amiről nem szólnék az olvasóimnak, írni a
háttérben, csendben és megvárni, kik találnak rám. Vajon mikor találna
oda a saját olvasói körömből valaki? És vajon mikor jönne rá, hogy
azonos vagyok... velem? :) Mint kísérlet, érdekes lenne, de őszintén szólva, nem hiszem, hogy ettől gyakrabban jönne rám a blogolhatnék. Kicsit olyan lenne, mint a fiókbéli kockás füzetnek írni, bele a nagy semmibe. Ahogy magamat ismerem, arra várnék, hogy a "régiek" közül odataláljon valaki, mert új publikumot már nem akarnék magamnak. Mint a nóta mondja, ééédesanyám, nekem az kell, az a rongyos rééégi... bocs', csak ma túl sokáig ment nálam a Dankó Rádió. :)))
5 megjegyzés:
Nem egészen világos előttem a rátalálás esélye. Egy esetleg más szerveren működő azonosíthatatlan névvel indított blogra való rátalálásban mi segíthet? A google-kereső, amennyiben speciális azonos kifejezésre találatot jelez? És eme újabb blog kitartó olvasása rádöbbentheti az illetőt, hogy rátalált egy korábban általa olvasott bloggerre?
Hát...
Mindenkire rá lehet ismerni a stílusáról, a kedves témáiról, de rátalálni csak úgy, véletlenül, nincs sok esély.
Új publikumot a blogíró nem szervez magának, a blogolvasó pedig jó, ha kitart korábbi választottjainál.
Érlelődik a "miért olvasunk blogot" téma is.
Akimoto jól mondja, mindenkire rá lehet ismerni a stílusáról - persze csak ha már rátaláltunk. Én sosem keresőszókkal találok új blogokat, hanem például a más blogokban kommentelők profilját meg szoktam nézni és ott van a blogjuk címe. Aztán olvasás közben esetleg gyanút fogok, hogy hasonlít valakire, volt már ilyen, nem is egyszer, hogy így találtam már ismert blogszerző második, sőt harmadik blogjára. :)
Kíváncsi lennék más bloggerek "költözésének" okára.
Vagy te magad miért döntenél úgy, hogy elköltözöl máshova?
Ágnes, Önt én kérem megtalálnám, csak azért is :)
na jó, kellene hozzá egytömérdek idő, úgyhogy most ne hozz nehéz helyzetbe. :)
Megjegyzés küldése