Szerintem az élet

Jöjjön hát még néhány kép, ami a múltkor kimaradt. Az 1900-as évek elején megkezdte működését az Első Magyar Játékbabagyár, Ormós Gusztáv vállalkozása, mégpedig a Szegényház téren (a későbbi Rózsák terén), 1914-ben pedig Budán a Mészáros utcában nyitottak fióküzletet. Ez a kép egy számolócédulájuk hátoldala.

Aztán itt van egy levél 1920-ból, ami ugyan a Jézuskához szólónak nevezi magát, de tulajdonképpen egy botladozó versike és  a Bukács-féle, Hófehérkéhez címzett játékboltot reklámozza. Itt is láthatjuk, milyen régi az a módszer, amit manapság elítélünk, mármint hogy a cégek közvetlenül a gyerekek érdeklődését igyekeznek felkelteni a minél nagyobb haszon reményében. 

Ezek már az 1930-as évekből való árjegyzékek, főleg a nagy karácsonyi ajándékozási időszak aktualitását kihasználva, ijedt kisfiúval és jól fésült apukával-anyukával, valamint bízva a gyerekek mindig időszerű vasútimádatában. Engem például komolyan érdekelne, milyen játék volt vajon az a "nyuszi játék", amit a bal oldali képen a karácsonyfa alá tettek. :)

Később pedig  jött a háborút követő korszak, amikor eleinte mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt a játékgyártásnál, de azért hamarosan beindult az is. Lettek játékboltok, lett Úttörő Áruház és a nevezetes Märklin fémépítő helyett  lett magyar változat, a Technokid, meg a Sztahanov építőszekrény. Ez utóbbi volt meg nekünk otthon, lány létemre, mint afféle ezermester-ivadék, nagyon szerettem, és amikor "kinőttem"  belőle, egyes apróbb elemeit még évtizedekig használtuk szerelésekhez.

Az itt látható játékbolt és játékosztály enteriőrökre pedig azt hiszem, sokan emlékszünk az 50-es és 60-as évekből.

Még egy érdekesség, ami ugyan nem magyar vonatkozású, csak annyiban, hogy a lencsibaba  nálunk is népszerű volt. Tudtad, hogy honnan származik a neve? Mert én bizony nem tudtam. Volt az 1920-1930-as években egy Lenci nevű torinói játékgyár (kiejtése olaszul: lencsi), abban viszont már eltérnek a vélemények, hogy honnan ered a gyár neve. Állítólag a jelmondatuk szavainak kezdőbetűiből állt össze: Ludus est nobis constanter industria (A játék a mi állandó munkánk). Mások szerint viszont a gyáralapító házaspár hölgytagjának, Elenának a beceneve volt Lenci és a vállalat már létezett, amikor utólag megalkották a latin mottót. Mindegy is, mi az igazság, de a lencsibaba a maga laposra kitömött textiltestével és az ide-odatekintgető szembogarával nagy kedvenc volt az én gyerekkoromban is.