Szerintem az élet

Mutatok valami érdekeset. Olvastam nemrég egy könyvet a magyarországi játékkereskedelem történetéről,  címe: A Babatündérhez (hogy miért ez a címe, hamarosan kiderül).  A Kereskedelmi és Vendéglátóipari  Múzeum pár évvel ezelőtti kiállításához kapcsolódva jelent meg és rengeteg képpel illusztrálva írja le, hogyan alakult ki és miképpen fejlődött a magyarországi játékkereskedelem. 

Az úgynevezett nürnbergi áruval indult, ami eleinte vándorkereskedők háton cipelt puttonyainak készletét, majd kisebb, játékokkal zsúfolt boltocskákat jelentett, a nürnbergi - nálunk inkább norimbergi - áru elnevezés pedig onnan eredt, hogy a 16. századtól kezdve főként Nürnberg környéki háziiparosok gyártották az első olcsó fajátékokat, háztartási eszközöket, díszműárukat. A vándorkereskedők pedig ilyen favázas háti tákolmányokban hurcolták az árujukat vidékeken, országokon keresztül. Nem csak játékokat árultak, és később aztán, amikor megjelentek az első állandó székhelyű boltok, azok sem kifejezetten játékboltok voltak, hanem tartottak mindenféle szükségleti eszközt, de ezek mellett  játékokat is.

Az egyik legelső és legnagyobb magyarországi cég Kertész Tódoré, akinek már 1861-ben boltja volt a Dorottya utcában a Gerbeaud-ház sarkán, majd később a Kristóf téren. Élvezet végigböngészni a thea- és kávé-készletekkel, pipereczikkekkel, fényűzési czikkekkel ékeskedő hirdetését, "a csekély gyermekjátéktól kezdve a bel- és külföldi ipar értékes gyártmányáig". Fontos kitétele, hogy "Kényelmes tájékozás végett a legolcsóbbra szabott ár minden egyes tárgyon látható". 

Maga Kertész Tódor ugyan korán meghalt, a cég azonban változó névvel aszerint, kivel társult éppen az utód, még az 1930-as években is működött. Szép kivitelű árjegyzékeket és egyéb reklámanyagokat adtak ki és mint alább láthatjuk, a 20-as években a nagyhírű Märklin fémépítőjátékot is forgalmazták.

Késmárky és Illés volt a másik korai cég, melynek karrierje az 1870-es években kezdődött a Hatvani  utcában, de működtek Bécsben és Karlsbadban is. 1908-ban a család többemeletes bérházat építtetett a Dohány utca és Síp utca sarkán, melyben 1909-ben megnyitották játékáruházukat Árkád Bazár néven.

Maga az épület a magyarországi szecesszió mutatós darabja volt, homlokzatán Zsolnay-kerámia mozaikkal. A mi nemzedékünk erre a   házra  úgy emlékezhet mint a Metró Klub székhelyére, lecsupaszított, átépített formájában, Zsolnay-kerámia nélkül. Ma ugyan belülről pusztul az épület, de néhány éve a homlokzat díszítéseit  kibontották és ha szomorú-kopottasan is, de legalább látható az Árkád Bazár - Késmárky és Illés játékáruháza felirat és a hintalovat, babát, huszárt ábrázoló kerámiadíszek is. 

Érdemes megnézni ezeket a számolócédulákat, sokféle mintával, színes rajzolattal készültek, szinte hihetetlen, hogy egy egyszerű fogyóanyagra, mert hiszen a számolócédulát nem őrizgeti senki, szóval, hogy egy ilyen eldobandó papírdarabra ennyi gondot fordítottak. Értettek a reklámhoz már akkor is.

És itt a Babatündér magyarázata: Liebner Zsigmond, alias Liebner bácsi  boltját, mely a Bazilikával szemközt, a Nagykorona (ma Hercegprímás) utcában nyílt meg, így nevezte el: A Babatündérhez. Ilyen szépséges babákat árusított, mint ennek a katalógusnak egyik lapján látható:

Ez pedig  egy számolócédula Liebner bácsitól, már egyenesen a gyerekeket mint vevőközönséget megcélozva, úgyhogy nem mai keletű ez a jelenség sem.

Mellette pedig a cég államosítás előtti legutolsó árjegyzéke.

(folyt. köv.)