Egy reklám, amit ha meghallok, a hideg fut át a hátamon:
Nem rosszalkodtak? - kérdezi az anyuka olyan elhibázott hanglejtéssel, hogy mindig az jut eszembe, hogy a magyar nyelv tantárgyba sem ártana beiktatni a helyes kiejtés tanítását. Ha annak idején Szegeden orosz fonetika szemináriumon ilyen téves intonációt mertünk elkövetni egy kérdő mondatban, a drága jó Jelizaveta Mihajlovna addig ismételtette velünk a különféle kérdő mondatok helyes "dallamát", amíg nem ment legalább megközelítőleg jól. Ami nem is volt olyan egyszerű, lévén, hogy a kérdő mondatok dallamát sok minden megszabja, a mondat típusa, szórendje, a tartalom szerint hangsúlyos szó, meg hogy van-e benne kérdőszó vagy nincs, és így tovább.
Amikor egyszer Leningrádban a zsúfolt trolin egy férfi hozzámfordult és ezt mondta: "вы выходите на следующей?" - vagyis leszáll a következőnél? - azt a dallamot kottázni lehetett volna, ahogy a második szóban az "ó" hangot felkapta, merthogy a mondatban az az információ a fontos, a kérdezőt az érdekli, hogy leszáll-e[=выхóдите] a megszólított. Akkor nem is fogtam fel elsőre, mit kérdez, de egy életre megjegyeztem és máig a fülemben van a dallama.
És hogy hogy jön ez a fent említett reklámhoz? Mert pontosan így énekli a rosszalkodtak szót az a hölgy a reklámban: a kiemelendő szó első szótagját kb. egy oktávval magasabban mondja. Csak egy kis bibi van, tudniillik neki nem oroszul kell beszélnie, hanem magyarul, úgyhogy tán a mondat dallamának se kéne oroszosnak lennie, ugyebár. :(
Amikor egyszer Leningrádban a zsúfolt trolin egy férfi hozzámfordult és ezt mondta: "вы выходите на следующей?" - vagyis leszáll a következőnél? - azt a dallamot kottázni lehetett volna, ahogy a második szóban az "ó" hangot felkapta, merthogy a mondatban az az információ a fontos, a kérdezőt az érdekli, hogy leszáll-e[=выхóдите] a megszólított. Akkor nem is fogtam fel elsőre, mit kérdez, de egy életre megjegyeztem és máig a fülemben van a dallama.
És hogy hogy jön ez a fent említett reklámhoz? Mert pontosan így énekli a rosszalkodtak szót az a hölgy a reklámban: a kiemelendő szó első szótagját kb. egy oktávval magasabban mondja. Csak egy kis bibi van, tudniillik neki nem oroszul kell beszélnie, hanem magyarul, úgyhogy tán a mondat dallamának se kéne oroszosnak lennie, ugyebár. :(
Én nem tudom, előadóknak, színészeknek nem tanítanak helyes magyar beszédet? Vagy tanítanak, de mire egy előadó elvállal egy reklámot, elfelejt mindent, amit a magyar beszédről tanult. Aztán ettől úgy énekli bele azt a kérdő mondatot a mikrofonba, ahogy magyar ember soha nem kérdez.
3 megjegyzés:
Most mondjam, hogy az ismeretterjesztő filmek magyar kísérőszövegét milyen rosszul mondja egyik-másik színész? Üdítő, ha pl. Szersén Gyula mutatja be a sarkköri vizek élővilágát vagy mást. Egy kis hölgy a nyafogó beszédtechnikájával elüldöz a legérdekesebb filmektől is.
Egyetértünk, Ági! Pár év óta, amikor M.o-ra megyek, gyakran megüti a fülemet a hanglejtés egyre monotonabbá válása... Mintha legtöbben csak úgy a torokban összelapítanák a hangokat, és amolyan egyszintű nyöszörgéssé válna a beszéd. Eszembe jut nagyszüleim, nagynénéim lendületes, változatos intonációja: szinte énekelni lehetett! S akkor még nem beszélek a szókincs idegen szavakat kiküszöbölő (nem is ismerték őket, az igaz! de sokszor van is helyettük jó magyar szó, de a sznobizmus, ugyebár - de ittm Fr.o.ban is!) gazdagságáról! Nagy kár!
De lehet, hogy csak nekem tűnik így, mert időközben elszokok tőle...
És ha még csak a mindennapi életben az átlagember beszélne így! Az is baj, de sok tévé-rádióbemondót is gyötrelem hallgatni. :( Volt ugyebár régen Fischer Sándor, volt Montágh Imre, ők nagy szakértelemmel tanították a rádiósoknak, tévéseknek a helyes beszédet. Hogy amióta ők nincsenek, azóta egyáltalán van-e ilyenfajta képzés, nem tudom. De gyanítom, hogy egyáltalán nincs, legalábbis minden jel ezt mutatja. :(
Megjegyzés küldése