Szerintem az élet

Ezért (is) szeretem én a Facebookot, mert ott ilyenekkel lehet találkozni. Valaki felrak egy régi képet, én meg elkezdem nézegetni és ötleteim támadnak.

Azt írják, a fotó az Oktogonnál készült 1942-ben. Kosztümös, kalapos hölgyek egy ládikó körül, némelyek kezében kicsi perselyszerű doboz, a napernyő tartórúdján lévő táblán jól látható a Gyermeknap szó. Vajon az a láda ott középen mi lehet, milyen célt szolgálhatott? Kicsit trükközök a képpel, kinagyítom, megpróbálom elolvasni a feliratát, a legalsó szó talán Liga, a fölötte levő meg nagy G-vel kezdődik.

És akkor rákeresek a gyermeknap történetére, hát kiderül, hogy annak idején, amikor már Magyarországon is volt gyermeknap - sőt eleinte gyermekhét, - ilyenkor gyűjtést szerveztek a szegénysorsú gyermekek megsegítésére, a gyűjtés mögött pedig az Országos Gyermekvédő Liga állt. Tehát ezek az úriasszonyok a kis perselyekben hozták a saját szűkebb környezetükben gyűjtött pénzt és tették a Liga ládájába.

Hogy mindez éppen az akkori  Abbázia előtt történik, az már várostörténeti érdekesség.

A földalatti táblája azt írja, hogy ez a Vörösmarty tér felé menő vonat megállója. Hogyhogy? A volt Abbázia elől ma a Városliget felé megy a földalatti. Nálunk 1941 óta már jobboldali közlekedés volt, akkor ez korábbi fotó lenne? Aztán kiderül, hogy mégis stimmelhet az évszám, mert bár a közúti közlekedés valóban jobboldali lett 1941-ben, de a földalattit csak jóval később, 1973 végén, a Budapest centenáriumára végzett nagy vonalhosszabbítás idején alakították át balra hajts-ról jobbra hajts-ra, hitted volna?

A többi nézegetni való finomság már csak hab a tortán: a rendőr (nem csendőr!)  fénylő sisakban a hölgyek háta mögött, a fehér zoknis kislányok, a csinos trottőrsarkú cipők a hölgyeken, a szolíd kosztümök, a táskák, az Abbázia teraszának rácsai, a mögöttük üldögélő pár vendég mind-mind tanulmányozásra érdemes pici részletek abból a világból. Pár perc alatt ennyi mindent lehet kiolvasni egy régi fényképből.