2024. január 27., szombat

Lifelong learning

A tévében egy Békésszentandrásról szóló kisfilmben egyszer csak feltűnnek valami nagyon érdekes tárgyak, fityegők, szinte csipkeszerűek, csak épp nem fehérek, hanem sötét színűek, de mindenképpen gyönyörűek. Aztán elkezd beszélni róluk a készítőjük, Bolgár István kézműves, és kiderül, hogy ezek sallangok, keskeny bőrszíjakból készíti őket fonással, csomózással, rojtozással, aprólékos munkával. Sallang... eddig csak az átvitt értelmű szót ismertem, de ezek szerint vannak ilyen tárgyak is, ami nem is csoda, az átvitt értelmű kifejezések megfogható dolgokból erednek. Utánanéztem: a sallangokat főleg lószerszámok vagy ostorok díszítésére használták és használják ma is, az illető kézművest pedig a helyi újságban úgy említik, hogy bőrdíszműves sallangos.

Ilyenek a sallangos kézműves munkái:


Aztán ma valahol elém került egy másik szó: zsomboly. A hozzá tartozó képen amolyan kráterforma talaj-képződmény látszott. Elbizonytalanodtam, mert nekem erről  a szóról halványan ugyan, de valami növényzethez kapcsolható dolog jutott eszembe, viszont a képen növényzetnek nyoma sem volt. Mit mond az értelmező szótár?

zsomboly: lefelé táguló, olykor 100 m mély, aknaszerű üreg, barlang. Karsztos hegységekben fordul elő.
Ezek szerint a fejemben összekeverem valamivel. Meg is van, nyilván a zsombékkal. Arról pedig így szól az értelmező szótár szócikke:
 
zsombék: 1. Sűrű csomókban növő lápi növényeknek a lápból gyakran egy méter magasságig is kiemelkedő, oszlop- v. kéveszerű, erős, vastag fonadéka. [...]
2. Ingoványos, vizenyős lapályból imitt-amott kiálló gyepes hant, domb.
 
Vajon honnan lehet ismerős ez a szó? A Toldiból, természetesen, valamikor régen, hatvanvalahány éve találkozhattam vele először:
"Toldi a vadaktól így megmenekülvén, Megpihent kevéssé egy zsombékra ülvén..." Szóval, ahová Toldi Miklós leült, az a zsombék, az olyan terület pedig, ahol sok a zsombékká összeállt növénycsomó, az a zsombékos.

Így aztán ma is tanultam valamit, nem is egyet. Lehet, hogy a lifelong learning nem pontosan erre az esetre  használatos, de a "jó pap is holtig tanul" szólás éppen ideillik. Mindig tanulunk valamit, ha akarunk, és miért ne akarnánk, ugye?
 

2 megjegyzés:

Éva írta...

A zsombolyt nem ismertem, a többit nagyjából igen, de jó volt most olvasni róluk bővebben.Tanultam most nálad. Köszönöm.
A lifelong learning nagyon igaz! Az élethosszan át történő tanulás nagyon fontos, meg kell ragadni az alkalmakat.

Rozsa T. (alias flora) írta...

Ági, hányszor hallottam gyerekkoromban, hogy a "jó pap is hóttig tanul"! Most meg én mondogatom magamnak, mintegy igazolásul. Mint ahogy G-nek is, annak idején, amikor azzal hárítottam el ösztökölését, biztatását, hogy kiállításokon vegyek részt, hogy ismertessem meg magam és a munkámat, hogy még mindig tanulnom kell, mint a jó papnak...

Hallatlanul finom kézműves munkákat mutattál nekünk!

A zsombolyt nem ismertem, a zsombékot igen, sőt a "zsombor"-t is, ami dunántúli rokonaimnál kis gyékénykosarat, az Alföldön pedig "szakajtó"-t jelentett ...