Ha nem vigyáz, így bukja el lassan az ember a magára kötözött kötelességét. Senki se mondta, hogy blogvemberezzek, oszt' belevágtam, és eleinte több napra is volt megírt piszkozatom, sőt ütemezett posztok sorakoztak, de szép is volt... és megnyugtató. Most meg csak este jut eszembe, hogy húúú, a mai bejegyzés még sehol. Aztán beszélek itt összevissza, ami eszembe jut. No de nem úgy van az, hátha sikerül megmaradni a kijelölt sínen (és ha még a vonat se jön, ez már fél siker).
Témának itt van például az időjárás, az most nagyon itt van, mert emlékeim szerint még csak most volt az a hetekig tartó hőség, sok-sok majd' negyven fok, aztán most meg holnap éjszakára mutatja az Időkép a havazást. Így kiírva: havazás. Nem olyasmi, hogy vegyes halmazállapotú csapadék, vagy havaseső, nem, egyenesen havazás. Novemberben indokolt egyáltalán a havazás? Jó, a világnak sok vidékén persze, de itt a kontinentális éghajlaton? Bár a rádióban ma azt hallottam, hogy mivel ez egy mediterrán ciklon, van még az előrejelzésben némi bizonytalanság, de lehetséges a havazás is. Mindenesetre én úgy készülök, hogy holnap mindent elintézek, aztán holnaputántól ki se mozdulok, csak végszükségben. Mert itt a városban ha leesik a hó, az nem gyönyörű fehér tömeg, taposni való, recsegős fehérség, nem, itt pár óra alatt vagy ocsmány szürke latyak lesz, vagy letaposott jeges borzadmány, hőmérséklettől függően. Mindkettő ellenségem. Nekem már az is sok, hogy ennyire hideg lett.
De hátha tévedtek az időjósok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése