Robi, a vicces

Robi ma így takarított összes termeimben, ez volt az útvonala.  Például azok a karikák azt mutatják, ahogy körbemászta az asztal és a székek lábait. Valamiért az a mániája, hogy ha szabadon álló szék- vagy asztallábat talál, nem mellette megy el, hanem teljesen megkerüli. Ha valaminek nekiütközik, nem adja fel, még párszor megkísérli lebirkózni, csak ezután indul tovább. Legnehezebben a töltőre talál vissza, bár igyekszem neki minél szabadabb utat biztosítani a dokk közelében, mégis hosszú percekig kering és forgolódik alig egy méternyire tőle, mint akinek fogalma sincs, merre van az állomás. De előbb-utóbb mindig odatalál, és nagy szerencse, hogy nem hallja (bár ki tudja...), miket mondok neki, amíg szerencsétlenkedik. 😀

Robot Robi betanul

Ismerkedem a robotporszívóval. Amikor a múltkor kicsomagoltam és feltöltöttem a dokkolóján, ki is próbáltam, de inkább csak annyira, hogy lássam, működik-e. Működött. Aztán amikor visszament a helyére, áramtalanítottam a töltőt, van itt elég elektroszmogot eregető izé nélküle is, ne legyen áram alatt éjszaka. Ennek ellenére hajnali fél ötkor arra ébredtem, hogy mondott valamit. Hogy mit, azt nem értettem, álmomban nem értek elég jól angolul, mindenesetre az áramtalanítás ellenére megszólalt. Na, gondoltam, így nem leszünk jóban, és aludtam tovább.

Legközelebb már kicsit megdolgoztattam és figyeltem, hogyan gurul át a küszöbökön és mászik föl a szőnyegre. Mindent abszolvált, módszeresen surrogott ide-oda, nagyon vicces volt, ahogy a földön maradt kisebb tárgyakat bökdöste, aztán odébbállt. Természetesen lehet egy applikációval is vezérelni, azt még nem tanultam ki teljesen, de megtaláltam a programban a hang kikapcsolása gombot, úgyhogy ezután nem fog megszólalni. Összeszokunk, azt hiszem. 😊