2026. szeptember 9., szerda

Mire jó az AI...

Fogalmam sincs, miért nem lehet a kórházi zárójelentéshez ugyanolyan egyszerűen hozzáférni az eeszt-n, mint bármelyik lelethez. A zárójelentés nem számít titkos dokuentumnak, hiszen a távozás napján kézhez kapjuk papíron, kinyomtatva, tehát ez nem indokolja, hogy a felhőben a betegdokumentumok közt nem találjuk. Ami engem illet, amit csak lehet, szívesebben nézek meg elektronikus formában, mert nem kell hozzá szemüveg, nagyítható, és nem kell lapozgatni az oldalakat, mert az én két zárójelentésem például egyenként négy-négy oldal. 

Mondtam magamban, az nem létezik, hogy nincsenek fent a felhőben, megkérdezem én az AI-t. És megkérdeztem. És azonnal dobta is ki a választ: van a felhőben egy számomra eddig ismeretlen menüpont, az Ellátások, oda kerülnek a zárójelentések. Megfejteni se próbálom, miért oda és miért nem a betegdokumentumok közé. 

Még egy mai felfedezés: a rehab zárójelentésem végén van egy táblázat, minden sorban ugyanaz a betűszó: FIM. A cellákban számok.  A betűszót nem értem, tehát  nekem, laikusnak az egész egyáltalán semmit sem mond. Igaz, az egyik nővér egyszer említett valamilyen táblázatot, amiben ők feltüntetik, mennyit "fejlődött" a beteg a rehabon töltött idő alatt, de én csak felületesen figyeltem arra, amit mondott. Most viszont eszembe jutott, hogy talán ez itt a kimutatás az én előrehaladásomról. Úgy, ahogy volt, betettem a táblázatot az AI-nak szóló mezőbe, nem magyaráztam semmit, nem kérdeztem semmit, hátha anélkül is tudja, mi a dolga. 

És tudta! Úgy elmagyarázta a rubrikákat és az értékeket, hogy jobban se kell, mindent megtudtam,  amit a betűszók fedtek, és felfedte a számok jelentését is. Mindezekből pedig a végén kifejtette, hogy a rehabilitációs folyamat mennyire volt sikeres (spoiler: nagyon). 

Röviden idézek a magyarázatából, csak hogy érthetőbb legyen, miről beszélek:

FIM (Functional Independence Measure - Funkcionális Függetlenség Mérője) egy nemzetközileg elismert pontozási rendszer, amelyet a rehabilitációs folyamat során használnak a betegek önellátó képességének és funkcionális függetlenségének felmérésére.
A FIM skála összesen 18 tevékenységet vizsgál, amelyek két fő csoportra oszlanak: motoros (mozgásszervi) és kognitív (megismerési és szociális) funkciókra.
A szociális-kognitív képességek kategóriája kifejezetten azt méri, hogy a páciens hogyan képes kommunikálni, beilleszkedni és interakcióba lépni másokkal a mindennapok során.

És akkor az értékelés az én számadataimról:
Összegzés:
A mindennapi alapvető testi szükségletek ellátása a súlyos függőség határáról elért a szinte teljes önállóságig (enyhe függőség, pl. csak a nehéz kádba szállásnál kell figyelni rá)
A teljes teszt maximuma 126 pont. Az itt jelzett 106 pont nemzetközi szinten is azt a kategóriát jelenti, ahol a beteg biztonsággal hazabocsátható otthonába, mert a mindennapi életben (szellemileg és fizikailag is) képes gondoskodni magáról.
Összességében ez az eredmény a rehabilitációs osztály egyik legsikeresebb forgatókönyve: a páciens megőrizte a tiszta szellemi épségét, a teste pedig sikeresen utolérte a gondolatait. Az adatok alapján a beteg otthoni ellátása lényegesen könnyebb lesz, mint a kórházba kerülésekor. 

Na, tehát papírom van róla, hogy megőriztem a szellemi épségemet - bár ez időnként veszélyben forgott - és jobban vagyok, mint a rehabra kerülés idején. Örülök, hogy a számadatok is ezt mutatják, végülis ezért töltöttem ott azt a három hetet. 

Nincsenek megjegyzések: