Elmentem és megnéztem a Halott könyvtár - Könyvek olvasatlanul című kiállítást. Az ötlet jó, csak a megvalósítás sántít és ezért nem adja azt az eredményt, amit kitalálói vártak tőle. Kiválogatták az Egyetemi Könyvtár adatbázisából azokat a könyveket, amelyeket 1989 óta senki sem kölcsönzött ki és elnagyolt csoportosítással (társadalomtudományok, természettudományok, alkalmazott tudományok, szépirodalom, könyvészet, vallás) évtizedenkénti időrendben polcokra tették. Már az is csalókává teszi az egészet, hogy egyetlen egy, ráadásul eléggé meghatározott olvasói körrel rendelkező könyvtár állományát vizsgálták. De ennél is fontosabb, hogy a válogatás értelemszerűen nem művekre, hanem példányokra terjedt ki, és ettől lesz hamis a kép. Mert nem tudom elhinni, hogy a 80-90-es évek fordulóján senki nem vett ki Berkesit, Fejest, Végh Antalt, Boldizsár Ivánt, Tabi Lászlót - ma már persze nem olvassák őket, de akkoriban még nagyon is olvasott szerzők voltak. Aztán az is lehetetlen, hogy Kallós Zoltán Balladák könyve (két különböző kiadás egy-egy példánya!) érintetlenül maradt volna.
Van persze ott sok olyan is, amitől megdobban a szív és az ember nem arra gondol, hogy hát ez meg hogy lehet, hogy senki... hanem megfogja, leül és olvas. Nekem ma ilyen volt a Móra igazgató úr (az öreg Kotormány János, Móra könyvtári, múzeumi "jobbkeze" visszaemlékezései), meg a Toldi-szótár. Előbbit - jóízű olvasgatást követően - fel is tettem az Olvasásra ajánlom feliratú polcra, mert erre is mód van, bár szerintem aránytalanul kevés könyvet gyűjtöttek oda a látogatók, legalábbis eddig. A Toldi-szótárt viszont, nagy örömömre, már felrakta valaki más.
2 megjegyzés:
De jó, hogy láttad! A megfejtés, a művek helyett példányok, ez is közelebb visz, miért éreztem hamisnak a képet.
Ez a "Balladák könyve nekem is megvan! Még a hetvenes évek elején vettem...
Megjegyzés küldése