Már a fővárosi nagy közkönyvtárban is odáig fajult az elembertelenedés/elidegenedés/elgépiesedés (nem kívánt törlendő), hogy nem is lehet másképp visszaadni könyvet, csak gép segítségével. A múltkor én kis naiv még azt hittem, ez szabadon választható: aki szereti dobálni a könyvet befelé a likon, az az ótomatának adja vissza, aki meg könyvügyben konzervatívabb nézeteket vall, az odamegy az élő emberhez és visszaadja. De kiderült, hogy nem úgy van ám, muszáj a likon bedobni, másképp nem is adhatom vissza. Na mármost, én nemhogy nem szeretem dobálni a könyvet, hanem egyenesen irtózattal eresztem be a gép résén azt a nyomorult, jobb sorsra született nyomdaterméket. Azok a szerencsétlen könyvtárosok meg ott nyüzsögnek a pult mögött és annyian vannak, de annyian (képeznek belőlük több, mint eleget), hát miért nem lehet némelyeket továbbra is könyvvisszavételre beosztani, úgy, mint eddig? Ehelyett az olvasó dobja be a könyvet egy fémkaszni nyílásába, a könyv pedig csak úgy nyekken, ej, de jót is tesz az neki (nem a könyvtárosnak, hanem a könyvnek)! Szédült egy világ, annyi bizonyos.
Pozitívum viszont, hogy a bejáratnál leszerelték azokat a hasbavágós beléptető sorompókat, sőt a mellettük álló mindenkori cerberus is eltűnt. Ki fog ezentúl szitkozódva próbálkozni a problémamegoldással, amikor egy rosszul lehúzott vonalkód miatt vijjogni kezd a gép? Ja persze, ha nincs sorompó, nem tud vijjogni sem. Pedig valami biztosan jelzi, ha valaki illegálisan akar kivinni egy könyvet, nyilván meg van ez oldva valahogy, dehát aki könyvet akar lopni, azt csípjék csak nyakon, ez a dolgok rendje.
13 megjegyzés:
Vijjogjon a saskeselyű, biztos ezt gondolták. Különben meg halad a könyvtár a korral. Az üvegváltó is ilyen automatával működik. :)
A zemberek jobbléte neked smafu?
Nem is említve a korszellem iránti megértésre való hajlandóságot.
Jobblét, Stali... :))) ja, tudom, amire szenderülni szoktunk. :)))
Szoktunk? :)))
Szokni fogunk.
(Ej, ráérünk arra még!)
Fogunk. Mindenféle egyéb segédige nélkül.
Rettenetesen szégyellem magam, de újabban nem járok könyvtárba. Ennek több oka is van. Szépen beiratkoztam tavaly két könyvtárba is, mindkettő kerületi "központi" könyvtár. Egyikben sem találtam a keresett könyveket, s böngészgetés után se találtam magamnak valót. Elő lehetett volna jegyeztetni a keresett könyvekre, s megkaptam volna egy idő múlva korlátozott időre. A másik keresett könyvből csak 1 db volt, s csak az olvasóban lehetett volna olvasni. (nem tudok sokáig ülni) Ismerem a netes katalógust, de gondoltam, személyesen jobb lesz, szerettem régebben beszélgetni a könyvtárosokkal.
A másik ok, hogy időnként nem várt szédülések jönnek rám, s félek, nem tudom visszavinni a könyveket.
A nagy központiba azért nem megyek, mert ahogy Ági írta, inkább egy gyár. Meg utálok újabban metróra szállni. Időnként a lányom arra "vetemedik", hogy könyvet vesz, azt én is elolvasom.
Van itt megoldás? Arra gondoltam, e-book-olvasót kéne venni, de szerintem magyarul kicsi még a választék.
Zsuzsa, hasonló gondjaim vannak. A könyvtár messzire van, és nem biztos, hogy megkapom, amit akarok. Ezért már jó másfél éve e-book-on olvasok, és nagyon meg vagyok vele elégedve. Sok mindent le lehet tölteni - még a legújabbak közül is - a Petőfi Irodalmi Múzteum honlapjáról, vagy a mek.oszk oldalairól többféle formátumban. Ha ez nincs, soha nem jutok hozzá egy sereg érdekes könyvhöz, ami csak ott van meg. Nézz körül, azt javaslom. :))
Széles vigyorral olvasok.
Nem bárkinek, de lehet cél a jobblét. Amire tényleg nem szoktunk, csak fogunk.
akimotora hallgathattok, ő gyakorló olvasó és igen leleményes, ha valamit meg akar ismerni!
Ja, még egy laza vallomás, tőlem. Hosszú idő óta nem vagyok könyvtárlátogató. Lehet megvetni érte, de utoljára a munkahelyiben voltam kölcsönző.
Volt a kezemben e-book. Hallatlanul sok kötet anyaga (több ezer akár)elfér rajtuk. Ha én hoznám forgalomba, különféle könyvszagúakat árusítanék,s valahogy megoldanám, hogy meglegyen a lapozás illúziója. Sajnos a könyvolvasás teljesítmény is. Bal oldalon gyűlnek az olvasott lapok, a jobb oldalon meg fogynak. Ráadásul a lapok feszítésétől egészségesen elfárad az ujjam, tenyerem, alkarom. Emlékezetem szerint ezek az élvezetek nem igazán tapadnak az elektronikus változathoz. Viszont számos előnyük is van. Könnyűek, a betűnagyságon változtatni lehet stb.
Értelmes alternatíva a könyvtárral szemben. Megjegyzem: nem jelentik ezek se a Gutenberg-galaxis végét.
Köszi a tanácsokat! Most már csak egy "bookolvasót" kéne vennem. A gépen mégse kényelmes olvasni! Már csak keresnem kellene egyet!
Nem tudom mi van Mo-n forgalomban, nekem Sony olvasón van másfél éve, szeretem, mert praktikus, elfér a kézitáskámban (persze változatlanul olvasok rendes könyveket is). Nemrég körülnéztem a neten, mit vehetnék, tölthetnék le otthonról, http://ekonyvkereso.sfportal.hu/
http://www.multimediaplaza.com/ekonyvek. Ezeket találtam hirtelen. Ági, 1969-ben már ilyen lyukakkal tervezték a könyvtárunkat, ami igen praktikus a nyitvatartási idő után visszahozáshoz is. Ha jó a tevezés, nem sérülnek a könyvek. A mi dobozaink alja automatikusan leereszkedik, ha sok könyv kerül bele. Ez a legkevesebb baj a mai stilusu könyvtárral (lehet persze már megszoktam ezt a visszaadási módit), engem a belső kávézó, a kaja bevitel minden szintre - megengedése jobban zavar...
Hát az biztos, hogy kaját bevinni sem éppen könyvtárba való. Itt a vizet-üdítőt sokan beviszik, ennivalót még nem láttam, de mit tudom én, lehet, hogy nem tiltják, mert ma már mindent szabad, ugye. :((
Megjegyzés küldése