Mára évértékelőt terveztem ide, és nem a közös blogba, merthogy oda se tudtam volna írni másról, mint a tavalyi év engem érintő leglényegesebb változásáról, ugyanis ma egy éve költöztem. De már látom, semmi sem lesz a tervből, az agyam, mint a szita, egyetlen ép gondolatom sincs, ellenben nagyon, de nagyon álmos vagyok.
Annyit tudok, hogy egy éve ilyenkor már felfűtöttem a lakást lakhatóra, a bútorok nagyjából a helyükre kerültek, megtaláltam és előszedtem az ágyneműt, hálócuccot, hogy nyugovóra térhessek, megszámoltam a sarkokat és halálosan fáradtan elaludtam. Hihetetlen, hogy már egy év eltelt azóta.
10 megjegyzés:
Eheu, eheu... Labuntur anni...
Én is így élem meg.
Bizony, nagyon megy az idő. Én is tavaly januárban költöztem. 21-én. :-)
Baj, ha az ember saját magáról ír?
Nem baj. Ha másról ír, kicsit akkor is magáról ír. Ha elutasítja a másikat, azért, ha rokonszenvez vele, azért, ha közömbös neki, azért.
Már egy éve várom ezt a történetet- hát még egy kicsit kibírom.
Bluemoon, nem akarlak elkeseríteni, de nem lesz történet. Eredetileg se lett volna, inkább az egy év tapasztalatait gondoltam szavakba önteni, de már letettem róla. Jól vagyok itt, oszt' ez a lényeg. :)
Akimoto, miért kérded, miről jutott ez eszedbe? Különben pedig minden szavunkkal magunkról írunk itt. Egy semmitmondó, lényegtelen dolgokkal foglalkozó kis bejegyzés is rólunk szól, ez ilyen műfaj.
Valamit félreolvastam, mert most én se találom, miért tettem egy hülye megjegyzést. :(
Akimoto, lehet, hogy én sejtem, miért tetted a (nem hülye) megjegyzést:)
Azért, mert Agi ezt írta: "oda se tudtam volna írni másról, mint a tavalyi év engem érintő leglényegesebb változásáról". Gondolom, valamiféle mentegetőzésnek érezted.
Gabi, lehet, de nem érdemes foglalkozni ilyen aprósággal. :)
Megjegyzés küldése