Szerintem az élet

Néha érik az embert örömök - ámbár ez a mostani eset kissé csalódás is. Mert úgy volt, hogy az áramszolgáltató ma karbantart valamit valahol és már hetekkel ezelőtt kitacepaózta a kapura, hogy 10-től 2-ig áramszünet lesz. Ezért aztán bloggerina szomszéddal előrelátóan megszerveztünk mindent, mert ebédelni akkor is kell, ha nincs áram, és mivel ilyenkor a villanytűzhely és -sütő nem játszik, gáztűzhelyes megoldású csajos bulit terveztünk, sőt mi több, eredetileg palacsintasütésre gondoltunk, méghozzá almás palacsintára cukros-fahéjas szórással megbolondítva. Aztán közeledvén a negyven fokos napok, lett egy kis újratervezés, palacsintasütés elvetve, végül is nem vagyunk mazochisták, de a helyszínt és a buli tervét továbbra is megtartottuk. A hozzávalók ésszerű elrendezése a hűtőben - hogy ha majd eljön az ideje, villámgyorsan ki lehessen mindent kapkodni nem több, mint egy usque kettő másodperc alatt - elemlámpa elhelyezése a sötét helyiségbe, bojler feltekerése magasabb fokozatra, hogy a forróbb víz kevesebbet veszítsen majd a hőfokából és hasonló túlélési manőverek, ilyesmi. 

És eljöve a 10 óra. Gépet kikapcsoltam, mert ne kattintgatás közben üsse ki alólam a netet, és kényelmesen elhelyezkedtem egy könyvvel a kezemben, hogy én most olvasni fogok, tisztára, mint a reformkorban/ókorban/őskorban. Mert csak ilyenkor gondolja végig az ember, hogy áram nélkül mennyi mindent nem tud csinálni. Gyakorlatilag alig tud valamit csinálni. Rádió, tévé, számítógép, varrógép, mosógép, vasaló nincs, akinek az enyémnél modernebb vezetékes telefonkészüléke van, az még telefonálni sem tud, mert ugyebár  a telefon bázisállomása is árammal működik, tehát mondjuk, el lehet menni hazulról. Eredetileg én is ezt terveztem, de ez még akkor volt, amikor nem sejtettem, milyen meleg lesz ma. Úgyhogy maradt az olvasás. Időnként odapillantottam a tévé piros szemére, világított, valamint a hűtők is szorgosan morogtak odakint a másik helyiségben. 

Egy szó, mint száz: az elmű vagy elfelejtette, hogy ma karbantartani akart, vagy a melegre való tekintettel lefújta a karbantartást, mindenesetre az áramszünet érdeklődés hiányában elmaradt.

Mindegyikünk otthon ebédelt, saját tűzhelyen főtt-sült ebédet, saját tányérkában, saját eszcájggal. De rajtunk nem fog ki az elmű: perceken belül fagyizni fogunk. Puncsos-vaníliás jégkrémet nyalunk tejszínhabbal. Nyamm...  :)