Szerintem az élet

Az utóbbi évek gyakorlatához képest idén összehasonlíthatatlanul kevesebb helyet látogattam meg a Kulturális Örökség Napjai sorozat keretében. Ha visszaolvasom a tavaly szeptemberi bejegyzésemet, hát, mit mondjak... Évek óta kényszerülök már szembenézni a saját korlátaimmal, melyek lassan és alattomosan szaporodnak, eddig nem is filozofáltam rajtuk, ez van, tudomásul kell venni, de azért...

Mindenesetre tegnap csak két helyen jártam, a Ráth-házban és a Piarista Gimnáziumban, ahol ugyan tavaly is voltam,  most viszont H. barátnémat csábítottam oda, aki még nem látta (noha az egyetemet abban az épületben végezte, mert fura dolog a történelem, ugyebár).

A Ráth-ház a Veres Pálné - Papnövelde - Cukor utcák  határolta sarokház, amit annak idején Ráth Károly, a főváros későbbi első főpolgármestere építtetett. Benne működött egészen 1953-ig az Arany Oroszlán patika, de ennek berendezését már átvitték a Kiscelli Múzeumba. Sok  lényegesen szebb és különlegesebb régi lakóház található a belvárosban, elég szomorú, hogy a mostani KultÖrökségNapokon  egyedül ez a ház volt hajlandó megnyílni a nagyközönség előtt, ezért tisztelet illeti őket.

A Piarista Gimnázium pedig ugyanúgy hatott rám, mint tavaly, és az élmények értékének legalább ötven százalékát ismét az adta, amilyen őszinte szívvel beszéltek iskolájukról a bennünket vezető fiúk. Akik ugyanolyanok, mint bármelyik tizenéves, néha adatot tévesztenek és elnyelik a szavak végét, néha esetlenek, de udvariasak, lelkesek és  nagyon-nagyon magukénak érzik az iskolájukat. 

Itt a tavalyihoz képest (számomra) egy újdonságot láttam: a tanácsteremben lévő, aranymozaikkal díszített szoborfülkét, benne Szent Imre szobrával. Amint mesélték, az átépítés során azon a helyen egy ajtónyílás bontása közben aranymozaik-darabokra akadtak és kiderült, hogy megtalálták a régi Szent Imre szobor fülkéjét. Nagy szerencse, hogy annak idején az egyetem céljára történő átalakításkor ezt a részt nem verték szét, hanem csak elfalazták, így most eredeti formájában látható a kis fülke, melybe természetesen belekerült az évtizedekig a Mikszáth téri iskolaépületben őrzött Szent Imre szobor is.