Mielőtt elmegyek és kicsit szétszedem ezt a gépet (is), még adok életjelt magamról, biztos, ami biztos. A tegnapi holtfáradtság után úgy aludtam el este fél 11-kor, hogy reggel fél hatig egyszer sem ébredtem föl. Ilyen, ha jól számolom, évek óta nem fordult velem elő. Úgyhogy megújult energiával kezdtem a napot, és bár eddig még nem sokra jutottam, majd most.
Az idő elkeserítően véglegesnek mutatkozik, már ami a jellegét illeti. Azért ez nem igazság, hogy ennyire korán beálljon az ősz, hát mi lesz a vénasszonyok nyarával? Húsz fok körüli szép, fényes napokat szeretnék, eső nélkül, frontok nélkül, és ez így mehetne novemberig. Akkor kicsit észbekaphatunk, mert végül is nem lehet mindig nyár, jöhet egy kis lehűlés, hoppá, mindjárt itt a karácsony, de addig, addig legyen langymeleg, ha kérhetném.
Most pedig csavarozgatok, szerelgetek kicsit, de az 1500. bejegyzésre visszatérek, hasta la vista!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése