Csak halkan kérdezem, felnőtteknek külön kellene tanítani az írásjelek használatát? Mert a neten tapasztalható rengeteg helyesírási, nyelvhelyességi zavar mellett az írásjelek helytelen használata a legfeltűnőbb hiba.
Hogy a megkezdett zárójelet elfelejtik bezárni, hát jó, ez se öröm, mert értelemzavaró, de magyarázható szimpla figyelmetlenséggel. De hogy sokan betűközt hagynak vessző, illetve minden mondatvégi írásjel (pont, felkiáltójel, kérdőjel) előtt, meg hogy gondolatjel előtt nem tesznek közt, valamint a kezdő zárójel előtt sem - érthetetlen, hogy hogyan sikerül valakinek ilyenekre rászokni. És ezek nem egyszeri, véletlen elírások, hanem következetesen használják, mindig így, mindig rosszul, feltehetően így tartják jónak valami okból.
A nyelvészek ma eléggé engedékenyek a nyelvi helytelenségekkel kapcsolatban, biztosan erre is azt mondanák, hogy a nyelv változik, fejlődik. Fejlődik? Khmm... hová? :(
2 megjegyzés:
A központozásnak és az írásjelek elhelyezésének mi köze van a nyelv... fejlődéséhez? Mert hogy a nyelvhez van, még elismerem. Ha már a helyesírásnál tartunk: Amikor kérdezgetik, hogy melyik helyesírási hiba idegesít a legjobban, én nem a klasszikus "muszáj" problémát mondom, hanem az igekötők használatát, mint pl. mikor egyik ismerősöm nem azt írja, hogy "el akartam menni, meg akartam csinálni", hanem "elakartam menni, megakartam csinálni" - és ez rendszeres...
Pedig ezt még most is tanulják nyelvtanból, gondolom (ha egyáltalán van még olyan tantárgy)..
Megjegyzés küldése