2025. augusztus 28., csütörtök

Életjel, és a jelen summája

Az utóbbi napok-hetek legfőbb tanulsága: mindent csinálj meg rögtön, mert ki tudja, holnap bírod-e majd.

12 megjegyzés:

Rozsa T. (alias flora) írta...

Kb egyezünk!

Kelemen Éva írta...

Anyósom minden nagy vendégség után elmosogatott - akár hajnali két órakor is -, mondván, reggelre akár meg is halhat, és ne maradjon utána mosatlan. Nekem (sajnos vagy sem) nincsenek ilyen aggályaim. Nálam mindig mindent az épp aktuális energiaszintem diktál. Érdekes módon az unokáim jelenléte inspirálólag és energetizálólag hat rám, ilyenkor azonnal mosogatok ebéd után:)))

Ági írta...

Hát igen, amíg nem volt tapasztalatom arról, hogy másnapra esetleg radikálisan megváltozhat a saját állapotom, addig nekem is legfeljebb az volt a szempontom, hogy mennyivel jobb lesz, ha már túlleszek rajta és nem nyomaszt a feladat.

Kelemen Éva írta...

Ági, sajnos nekem is mindig ott motoszkál az agyam hátsó sarkában, hogy örüljek minden olyan napomnak, amikor semmi nagyobb baj nem jelentkezett. (Hallatlanul örültem neki két hónapja, hogy két inplantátum beültetése után még fájdalomcsillapítót sem kellett bevennem. Szept.-ben viszont csontbeültetés következik, és csak halványan merem remélni, hogy ezt is megúszom nagyobb fájdalom és fertőzés nélkül. Az egyéb kiszámíthatatlanul és alattomosan jövő dolgokra meg gondolni sem merek.) Ma már csak nyugtával dicsérek minden napomat.
Neked meg - tudatlanul is - a legjobbakat és javuló egészséget kívánok.

Ági írta...

Köszönöm, Éva. Neked is kívánok komplikációmentes beavatkozást!

Névtelen írta...

@Ági, remélem nincs nagy baj, "csak" valami átmeneti, kezelhető nyavalya...
@Évikém, egy hajóban evezünk... én még próbálom a szájsebészt jövő héten rábeszélni, halasszuk el októberre, túl sűrű ez a tanévkezdés. De megúszni nem lehet, ez van és nincsen másképp.(Mellesleg hatalmasat estem vasárnap, nagy mázlival. Lehetett volna rosszabb, akkor sokáig nem mosogatnék.😏)
rhumel

mick írta...

Mi tagadás korunkban csak esélyek vannak. Barátom nem mulasztja el találkozásunkra invitálás alkalmával hangoztatni: Jövök, ha Isten is úgy akarja.

Kósa Márta írta...

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra... Anyám egyik mondása volt. Igyekszem megtartani.

Ági írta...

Keresem-kutatom, majd kiderül, többféle probléma is van. Rhumel, az esés az idén nyáron úgy látszik, ragályos köztünk, én két hónappal ezelőtt estem hatalmasat, szintén nagy mázlival.

Ági írta...

Pontosan, Mick. Az utóbbi időben én is csak ezzel a "felhanggal" tervezek bármit.

Rozsa T. (alias flora) írta...

Kedves Ági, nagyon remélem, hogy keresztül tudsz lábalni bajaidon, melyek csak szaporodnak az idővel, a küzdelem velük sosem állhat meg... Pedig olyan jó lenne időnként pihenni tőlük!...
Én a törököknél azt tanultam : Insh'Allah! (ami kb. ugyanazt jelenti, amit Mick barátja is hangoztat) és bevallom, nagyon rám ragadt...

Ági írta...

Köszönöm és viszont kívánom ugyanezt!