Mármint havat. Ez itt a Noto-Kashima állomás, ami a mi fogalmaink szerint inkább csak megállóhely. Két peron van, mindkettőn egy-egy tárolószerű fabódéval, melyekből időnként kiveszik az évszaknak megfelelő szerszámokat. Mostanában, mivel azon a vidéken az utóbbi hetekben rengeteg hó esett, a hólapátot, illetve a kis motoros hóekét szedik elő, de abból nem is egyet, hanem kettőt. Ugyanis mindkét peron kamrácskájában van egy-egy hóeke, és amikor az egy szem oda kirendelt dolgozó végzett az egyik peronnal, nem kell a lépcsőn, majd a síneken átvonszolnia a gépet, hanem átmegy a másik peronra, kiveszi a bódéból a másik hóekét, a gép pedig máris kotorja és kifújja oldalra a havat.
Kétoldalt cseresznyefák állnak, körülbelül száz fa, amelyek miatt áprilisban komoly látványosság ez a kis megálló, mert akkor zajlik a cseresznyevirágzás, ami egész Japánban különleges esemény. Itt a vasúttársaság olyankor fesztivált rendez, sőt a nappali ünneplést éjszaka is folytatják a kivilágított fák alatt.
4 megjegyzés:
Ugye, mennyi fáradságot takarítanánk meg néha egy kis gyakorlati érzékkel? (pl. minden szinten egy porszívó, s akkor nem kell veszélyes és gyengülő egyensúly-érzékkel a meredek lépcsőn vonszolni...)
Jelen esetben persze pénzkérdés is, látszik, hogy a vasút be tud szerezni kettőt a hókotróból még ilyen kicsi megállóhely számára is. Hozzáteszem, hogy így nyártól a következő tavaszig alig fordul meg itt utas, kb. óránként jön egy-egy vonat mindkét irányból, és csak ritkán van egy-két leszálló vagy felszálló. Tehát naponta tíznél több utas biztosan nincs, mégis, ennek a kevésnek a kedvéért is minden alkalommal eltakarítják a peronról a havat, legyen könnyebb a közlekedés annak a pár embernek. Nyáron pedig időnként rendbentartják a peron melletti növényzetet, jön egy idősebb asszony, és akkurátusan pár óra alatt kigyomlál, összegyűjt mindent, amit kell. Nekem ez a rendbentartás, rendszeretet az, ami nagyon tetszik a japán felfogásban.
Szia Ági, zugolvasód vagyok, nekem az tetszik nagyon, hogy ilyen érdeklődő vagy, szépen, és élvezhetően írsz, jó olvasni téged. Megmutatod majd árilisban a virágzást? Persze láttam már fotókon, de mégis jobb így, valahogy olyan lehet, mintha te is ott lennél egy kicsit.
😊
Szia, Ági! Köszönöm, örülök, ha szeretsz idelátogatni. A virágzás idején majd figyelek, mutatom, de aki akarja, nézheti is a linken, úgy az igazi, mert akkor tényleg olyan, mintha ott lennénk.
Megjegyzés küldése