Kicsit elmaradtam innen, de most megpróbálok visszakapaszkodni, hátha sikerül. Mindenekelőtt Japánba nézek bele, mert az nekem jó, de akit nem érdekel, nyugodtan lapozzon tovább (előbb-utóbb lesz majd poszt később is).
Tehát Fuefuki, Yamanashi prefektúra, vasúti átjáró. Megfejtettem egy rejtélyt, amiről novemberben értekeztem itt, mármint hogy mi az a rengeteg fehér pötty a gyümölcsfákon? Nos kérem, azok papírtokok, kis zacskóféle papírcsövek, amelyekkel az őszibarackokat védik a túl sok víztől és a rovaroktól, madaraktól. Igen, júniusban, amint a gyümölcsök kifejlődnek, egyenként (!) becsomagolják őket. Ezt a vastag papírból készült csövet alulról ráhúzzák minden egyes őszibarackra, fent az ágon pedig gondosan behajtogatják a papírt, így nem tud lecsúszni a gyümölcsről, és ahogy novemberben is láttuk, még hónapok múlva is az ágakon vannak, immár a gyümölcsök nélkül. Fuefukiban fehérek a papírtokok, de vannak helyek, ahol narancsszínűek, például Okayama város északi részén az őszibarack ültetvényen, ahol a gazda, Okura egy videóban pontosan bemutatja ezt a műveletet:






6 megjegyzés:
Ági, jó, hogy megpróbálsz "visszakapaszkodni"!:)
A cseresznyevirágzás szép lehet, és majd talán nálad vagy máshol a neten látok vagy olvashatok róla bővebben is.
Az őszibarackok ilyen védése pedig egy egészen nagy meglepetés számomra!
Éva, számomra is! El se tudom képzelni, hány embernek hány órai munkája lehet, mire egy egész ültetvény összes fáján az összes gyümölcsöt "becsomagolják".
A fiamék őszibarack fáján két évvel ezelőtt majd egy mázsa barack termett, gyönyörű nagyok, lédúsak és finom édesek. Tavaly kb. fele termett kilóban, és nem is nőttek meg olyan szépen, és az ízük sem lett olyan tökéletes, mint előző évben. Kíváncsi lennék, ha így be lennének burkolva papírvédelemmel, mennyit változtatna a barackok minőségén. (A japánok akkurátusságával azt hiszem, hogy mi nem tudjuk felvenni a versenyt. Nézek több japán videóst, nőt is és férfit is, példaértékűen aprólékosak a mindennapi tevékenységeikben. Tanulhatnék tőlük kitartást:)))
Ha figyelembe vesszük, hogy többnyire kicsiny kertek, kis lakások képezik az életterüket, akkor az aprólékos, ráérős gondoskodás nem meglepő. Ha belegondolok, hogy az én munkázós helyem közel 900 nm és mily sok restanciám van, hát szívesen látnék néhány japán vendéget, hogy velem együtt bíbelődjenek. Érdekes világ, egy kedves - indigó festéssel foglalatoskodó textilművész ismerősöm él ott.
Jöhet a virágzás is majd! ;)
Jön majd, szerintem csak napok kérdése. :)
Megjegyzés küldése