Eleged van. Utálod az estéket, amikor minden kórteremben síri csend van. Fekszenek, ülnek, olvasnak, telefont nyomkodnak, de nem beszélgetnek. Este nyolc után már szinte senki sem mozdul, esetleg egy bàtor rollátoros vagy járókeretes csattog végig a folyosón. Este nyolckor nem bírsz lefeküdni, minek? Hogy éjfélkor felriadva azt gondold, vége az éjszakának?
Húzod az időt legalább tízig, ami már jogos időpont a nyugovóra térésre, elhelyezkedsz. Ha nem kezdesz el gondolkodni, van esélyed az elalvásra. De ha gondolkodni kezdesz... véged van. A szék, ami tizennégy éve van azon a helyen, de most majd nem tudsz tőle az ablakhoz menni. A fürdőszoba ajtaja, amin vagy befér egyenesen a járókeret, vagy csak oldalazva tudsz majd bemenni - anyu milyen profin tudott oldalazva bevágtatni a bicskei keskeny fürdőszobaajtón! Hogy veszel ki majd a hűtőből bármit és hogy viszed a konyhapulthoz, meg a tűzhelyhez?
Tudod, hogy egy jó darabig járókerettel fogsz otthon közlekedni. Mert hiába lengetik meg előtted a két könyökmankós betanítást, nem akarod. Bizonytalannak látod, két láb, ami oda megy, ahová akar, még nézni is rossz, ahogy sorstárs próbálkozik vele, nem, nem kell könyökmankó! Örülsz, hogy a négylábú keretet viszonylag biztonságosnak érzed. Igaz, hogy időnként rémképek gyötörnek arról, hogy a keretben állva hátrabillensz és elesel.
Eleged van. Haza akarsz menni, minél előbb haza.
7 megjegyzés:
-Én pszichiátrián voltam sok ideig, ott valahogy ment este a beszélgetés. Talán sokan azért is kerültek oda, mert otthon nem volt aki meghallgassa őket, és a kórházban mindenki pótolni akarta a hiányt.
-Ha gondolkodom elalvás előtt, akkor később azt már az elalvás helyett teszem.Ez nem változik, és nem is fog.
- A járókeretet nekem a rollátor helyettesíti, de a lakásban még nem kell. Az utca elég széles:), ha ajtón kell onnan mégis valahova bemenni, egy kicsit össze lehet csukni, és így beférek.
- Én a kórházban éjjel kettőkor ébredtem fel, és nem tudtam már visszaaludni, vártam a lassan érkező reggelt. 20:00 órakor volt kötelező bevenni a gyógyszereket, melyek között volt altató is, és én 8-tól kettőig kialudtam magam. Viziten szóltam, és kivételesen én 22:00-kor kaptam meg a gyógyszerem. Ezzel a változtatással megoldódott a probléma.Szerencsém, hogy a főorvos asszony rugalmas volt. Csak ő változtathatott ugyanis a szigorú napirendek szabályain.
Kívánom, hogy minél előbb hazajöhess!
Köszönöm, Éva, úgy néz ki, hogy jövő pénteken megyek haza.
Akkor jó, csak eljön az a nap is. Köszönöm, hogy megírtad.
Eljön, de nagyon nehéz lesz kivárni.
Tudom, tudom, sajnálom. Nagyon meleg van bent? Jó kérdés, mi lenne...
Voltam 3 hónapig kórházban és végig nyáron( jún.-szept.). Mesélhetnék. A betegebbeket és az idősebbeket mi itattuk, a nővérek nem győzték volna még ezt is.
Bent pillanatnyilag 26 fok, kint 36 fok. De az ablakot már egy hete nem engedem kinyitni, mert darazsak jöttek be, azokat gyilkolásztam, meguntam - szúnyoghálót itt még nem találták fel. 😠Egyèbként is egész délután idesüt a nap, őrültség lenne kinyitni.
Tudom, hogy nem szerencsés azt mondani annak, aki kórházban van, hogy szerencsés. Most mivel ez a szó jutott eszembe először a szoba hőmérsékleteteről, ezt írom le.
Az én szobámban, ahol most ülök: 29.1 fok van.
Kint 36.3 árnyékban. Mivel azt jósolják, hogy még csak emelkedik naponta a hőmérséklet, lesz ez még melegebb is kint is és bent is.
Bizony a depresszióm miatt a pszichiátrián előfordultam többször is, így ismeretem az osztály mindkét két oldalát. Az egyik délután volt napos, a másik nem. Drukkoltam, hogy az árnyákos oldalon lévő egyik szobába tegyenek.
Nem rajtam múlt...
Megjegyzés küldése