2013. február 6., szerda

Rájöttem, hogy agytornának egész jó, ha az ember Wodehouse olvasása közben megpróbálja megjegyezni a neveket, meg azt, hogy ki kicsoda és kinek a kicsodája. 
Mert egy Wodehouse-regényben csak úgy hemzsegnek a volt iskolatársak, a nagybácsik, nagynénik, valamint azok eladósorban lévő leányai, netán gyámleányai vagy nevelt fiai, a házasulandó korú fiatalemberekről és az igencsak egyéni becenevekről nem is beszélve. Körülbelül a 30. oldalig már minden szereplő előfordul, sőt addigra általában már a cselekmény is túl van az első meglepő fordulaton. Ezután jön a tréning, mármint az olvasó számára, mert innentől kezdve már tényleg ajánlatos nem elfelejteni, hogy ki kicsoda. Aztán ahogy tovább bonyolódik a történet és sokasodnak a lehetetlen szituációk, már nincs is gond a nevekkel, és ha nem hagyunk ki túl hosszú időt olvasás közben, akkor egészen a könyv végéig meg is tudjuk jegyezni őket. Ezzel máris tettünk valamit a szellemi eltunyulás ellen, és ami a lényeg: sokkal szórakoztatóbb, mint a szudoku. :)

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát igen, kell/ene tenni a szellemi eltunyulás ellen!
Jó módszert ajánlasz, ráadásul szórakoztatót és vidámat is:)
De kérdem én, mit tegyek a hullafáradtan-csukottszemmel(tényleg előfordult!:)))"olvasási" jelenség ellen? Mert ha ezt kiküszöbölném, máris jöhetne az Ági féle agytorna.:)
(írtam e-mailt, vajon megkaptad? Nehogy türelmetlenségnek vedd! Nem a választ sürgetem!!!)
rhumel

Ági írta...

Írtam választ, Endi, még tegnap, igaz, hogy késő este, de ennyi idő alatt még egy postagalamb is F-ra érne. Elküldöm újból, egyszer majdcsak megkapod. :( Jelezd, kérlek, hogy odaért vagy sem.

Névtelen írta...

Bocs, de vmi miatt a fr. nem elérhető!!!
Reggel meg buta módon nem figyeltem eléggé (gondoltam, ha este nem jött, majd ma fogsz válaszolni, csak most a mhelyemen próbáltam megnézni az e-mailjeimet. Egyelőre sikertelenül.
Szóval kösz a gyors választ, ideért (lehet, már kétszer is:). Majd olvasom, ha engedi ez a fránya F.:)
rhumel

Ági írta...

Oké, szólj kommentben, ha mégsem tudnád olvasni, és akkor adj mobiltelefonszámot, megírom sms-ben.

Névtelen írta...

Már minden rendben, kösz!:)
rhumel

bluemoon írta...

Én roppant idegen tudok lenni, amikor a nevekre kell figyelnem nem a történetre. Utálom, amikor a szereplőket más-és-más neveken emlegetik a szerzők, és egy regény elolvasásához jegyzeteket kell készíteni, hogy ki kicsoda. A Shakespeare-drámák előtt legalább mindig felsorolja a mester, hogy ki, kinek a kicsodája. Szóval én a történetet kedvelem, nem a rejtvényt. :)

mick írta...

Kinek a Wodehouse, kinek a szudoku.
:)