Még mindig a Krím-félszigeten maradunk, ha már ennyire gazdag az a vidék webkamerákban, és bőven akad elegendő látnivaló is. Ami engem illet, nem valószínű, hogy valaha is eljutok oda, és gondolom, vannak még páran ugyanígy.  A régmúltban sem üdültem Szocsiban, Jaltában, de még az arteki úttörőtáborról is csak hírből hallottam, úgyhogy mindez már kimarad az életemből, tehát csak nézelődöm. 

Itt van mindjárt Forosz,  a Krím legdélebbre fekvő üdülővárosa, Jaltától 40 km-re. Forosz kisváros, hivatalos meghatározása szerint város jellegű település, lakóinak száma kb. 2000 fő, de mivel kifejezetten üdülőhely, az itt tartózkodók általában jóval többen vannak. A települést még a görögök alapították, de virágzásnak a 19. század második felében indult, amikor egy Alekszandr Kuznyecov nevű kereskedőnek, ceyloni teaültetvények tulajdonosának megtetszett a vidék és megvásárolta a területet. 

A legenda szerint egyszer Kuznyecov lányának hintóját elragadták a lovak, és végül csodával határos módon megálltak a Vörös szikla mellett. Kuznyecov ekkor fogadalmat tett, hogy hálából ott templomot építtet. De ez olyannyira csak legenda, hogy Kuznyecovnak egyáltalán nem volt családja, nőtlen volt és gyermekei sem születtek. A valóság az, hogy Kuznyecov III. Sándor cár vonatszerencsétlenségből való megmenekülése alkalmából határozta el a templomépíttetést. A kis templomot 412 méter magas sziklára, egyenesen a szakadék szélére építették, ennek a megoldásnak akkoriban ott csodájára jártak. Bizánci stílusú templom, carrarai márvány felhasználásával, mozaikdíszítéssel és színes üvegablakokkal, akkori jelentős művészek közreműködésével épült.

Kuznyecov nemcsak templomot építtetett, hanem  kastélyt is, és mellette nagy parkot alakított ki. A kastélyhoz csatlakozó parkban ma is élnek a különleges egzotikus fák, cserjék és rengeteg egyéb növény. Csak fákból és bokrokból több mint 200-féle van itt, és a látványt szép kis tavak, vízesések és csobogók is gazdagítják.

A kastély belső kialakítása ma is a régi, megmaradtak a márványkandallók, a korabeli parketta, a tölgyfaajtók és a falfestmények. A pannók tartóssága a különleges technikának is köszönhető, nevezetesen, hogy annak idején a nedves vakolatra ragasztott vászonra festették őket. Az épületben ma a szanatórium könyvtára működik.

Itt a kamera látószögében jobbra a sarokban, és ahogy fordul, időnként a kép alján is látszik a kastély teteje és a jellegzetes barna-fehér téglás épület, körülötte és a part felé pedig a park fái. A videó alá krími tatár zenét tettem, mert ne felejtsük el, hogy a félsziget évszázadokig a krími tatár kánság központja volt és lakosságának nagy része ma is a krími tatár népcsoporthoz tartozónak számít (nem tévesztendők össze a volgai tatárokkal).

A kamera egy ponton ráközelít egy kis mólóra, ahol egy ülő alak látható, a népnyelv szerint ő Vasember, avagy Pucér Aljosa. Öntöttvasból készült a 60-as években, előbb a városi autóbuszállomásnál állt, később áthelyezték mai helyére, a strand mólójára. Azonban az idő vasfoga lassan megeszi Aljosát, az egész felülete rozsdás és ma már a jobb karja is hiányzik. A helyi lakosság körében az a vicc járja róla, hogy ő az egyetlen becsületes férfi a Földön, ezért a friss házasok hagyományosan odajárulnak a szoborhoz egy fotót készíttetni. :) De a turisták is nagy előszeretettel látogatják, a térdére ülnek, ölelgetik és fényképezkednek vele.

Ahogy némely ismertető megjegyzi, Forosz „különlegessége”, hogy ebben a városkában Lenin szobor nincs, viszont van szobra Gagarinnak,  mivel Gagarin (és útitársa, Tyitov is) itt regenerálódott és pihent az űrrepülés után.

Kuznyecov palotája

A park részlete

A sziklára épült Krisztus Feltámadása templom

A templom tölgyfából készült ikonosztáza

Aljosa, az elrozsdásodott vasember

2005 óta Forosznak van címere is, melynek egyik részlete, illetve a magyarázata kicsit zavaros, ugyanis az a csillag ott a kék mezőben állítólag szélrózsa (?) akar lenni, a belőle kiáradó fény pedig a világítótoronyra utal, ami a település eredeti ókori görög neve volt (Pharos). De a többi utalás világos: a leghosszabb fénysugár a Dél jelre mutat, mivel a városka a félsziget legdélebbre fekvő helye. A két fehér alak az északi és déli szelet jelképezi. A felső vörös mezőben a fent említett templom stilizált képe látható, a középső ezüst sávban pedig a három antik edény Eroszt ábrázoló fogantyúkkal az ókori görög alapításra emlékeztet.

(Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a videót érdemes teljes képernyős módban nézni, úgy az igazi.)

Váratlan kiegészítés az előzőhöz: ma délelőtt nagyon ráért és aktív volt az etető gazdája, teljes gőzzel irányítgatta a kamerát, forgatta, ráközelített a hegyek oldalára és tetejére, sőt kb. 6:30-nál még egy embert és kutyát is "befogott". Én viszont nem értem rá annyira, sajnálattal le kellett mondanom a látványról, de azért rögzítettem belőle valamennyit, aztán kicsit megvágtam, hogy kevesebb legyen benne az üresjárat. 

De ami még érdekes, hogy az etető tetejére tegnap óta feliratot applikált, mely szerint pénzadományt kér a madarak etetésére és... verebeknek nevezi őket! Mélyen csalódott vagyok, nem erdei pintyek! :-)  Valószínűleg igaza is lehet, hiszen ő látja közelről a madarakat és a környezethez arányított méretüket, nem pedig én.

Azt viszont nem értem, miért írja viccesen, hogy páva méretűre akarja hizlalni őket, hát ez az ember nem tudja, hogy a veréb is madár? :-)

* Update: most vettem észre, hogy ma is ugyanabban az időben indult be a körkép, tehát ezek szerint időzített program forgatja a kamerát minden nap délelőtt ottani idő szerint 10:10-től.

Tapasztalataim szerint webkamerák tekintetében nincs még egy olyan vidék, mint a Krím-félsziget, talán sehol a világon nincs ekkora területen annyi kamera, mint ott. Számadatot persze nem tudok mondani, de Szevasztopol városban például egyre újabbakat fedezek föl.  Most pedig találtam egyet a közeli vidéken is, egy olyan falu, Tankovoje szélén, aminek a nevét se hallottuk soha.

A falu a Bahcsiszeráji körzetben, egy hegyszoros mellett, a Belbek folyó völgyében fekszik. Maga a település semmiről se nevezetes, nem is gazdag, de a vidék szemet gyönyörködtető. A Belbek szoros, vagy népszerű nevén Nagy Kanyon természetvédelmi terület és már több filmforgatás helyszínéül is szolgált. A környező hegyek és a szoros kialakulásának földtörténeti okai tudományos jelentőségűek a geológia és egyéb tudományágak szempontjából. Egyébként az itt látható mészkőhegy-fajtának jajla a neve, melynek fő jellemzője, hogy a teteje nem csúcsosra alakult, hanem teljesen lapos.  Amint a képen is látható, a hegyek oldalán az erdőségből helyenként sziklák emelkednek ki, a jobb oldalon magasodó hegy sziklasora például egészen megtévesztő, olyan, mintha emberkéz alkotta volna.


A kamera egy hegyoldalban álló házon egy előtető szélére van erősítve, közvetlenül előtte pedig komoly kis madáretető függ egy keresztrúdon. Sok egyforma fajtájú madár látogatja, én legalábbis  mindig csak ugyanolyanokat látok, és azt hiszem, ezek mind erdei pintyek lehetnek. Mivel a kamerának mikrofonja is van, a körös-körül repkedő madarak hangja akkor is belehallatszik, amikor éppen nincs az etetőben egy sem.

Ami pedig bónusz, - és eszerint valaki irányítja időnként a kamerát - hogy néha teljesen váratlanul (sajnos, nem tudni, mikor) ráközelít a kamera az etetőre, illetve egy idő múlva még el is fordul és rövid ideig mutat valamennyit a környékből. Itt most az etető zoom látható:

A Yandexről pontosan kiderül, melyik házon van a kamera - igaz, amikor ez a kép készült, a madáretető nem volt ott, de egyéb jelekből azonosítható a hely. Innen megtudhatjuk, hogy az út, amelyre a kamera letekint, Jaltába vezet, úgy is hívják, hogy Jaltai út. Ideteszem az onnan lementett képet, de ha valaki itt a bekezdés elején a Yandex névre kattint, megjelenik az oldal, ahol lehet körbenézelődni, nagyítani is a képet, majdnem úgy, mint a Google-térképen.

És ha kinagyítjuk, még a kamera is látszik az eresz alatt:

Aktuális megjegyzés: minden jel arra mutat, hogy tegnapelőtt valami malőr folytán nem sikerült a kamerát visszafordítani a szokott helyére, úgyhogy pillanatnyilag épp az etető nem látszik, pedig a madárhangokból ítélve nagy a forgalom körülötte. Reménykedjünk, hogy egyszer majdcsak észreveszi az üzemeltető és helyreigazítja.

(Sötétedés után nem érdemes nézni, mert csak az autóforgalom látható az út megvilágított rövid szakaszán, ráadásul minden csak fekete-fehérben.)

Ismét elmondom azt, ami minden webkamerás nézelődésre érvényes, hogy ajánlatos teljes képernyősre nagyítani, tudod, jobb alsó sarokban kis négyzetre kattintani és sokkal élvezetesebb lesz.