Lapozgatom a kerületi újságot és az egyik cikk olvasása közben azon kapom magam, hogy keresem a lap alján a kommenteket - csak egy szemvillanásnyi ideig tartott, aztán ráébredtem a valóságra.

Twitterbe való

A rendelőből kijövet minden alkalommal arra gondolok, hogy csak nehogy nyugdíjba menjen a háziorvosunk. Pedig ez előbb-utóbb bekövetkezik majd, csak inkább utóbb legyen. 

Twitterbe való

Az, hogy ide jobbra kitettem a számlálót az év hátralévő napjairól, még nem jelenti azt, hogy most már nekem is ki kell várnom a végét és addig bejegyzés egy szál se - mondom magamnak, de mintha a falnak beszélnék.

Ha lenne twitterem, ezt írnám bele:

Aki sokáig hanyagolja a saját blogját, ne csodálkozzon, ha este nyolckor még csak 6, azaz hat olvasót mutat a számláló.

Ó, hát miért is nem kezdtem a szabadegyetemet mindjárt az elején a zenetörténeti sorozatokkal? Az az érzésem, hogy ezentúl csak azokat fogom látogatni.

Ha lenne twitterem, ezt írhatnám:

Ma hallottam a rádióban egy magyar nótát és most már végre tudom, honnan idézte nagymamám oly gyakran ezt a sort: "olyan nincs, nem is volt, nem is lesz a sifonérban."  :)

Ha lenne twitterem,

... ezt írnám bele: szövettan rendben, hurrá.

Ha lenne twitterem, ez lenne ma benne:

Négy óra alvás után reggel meggydzsem befőzés, délben beöltözés meleg cuccba, délután eldőlés, két óra alvás, én, aki nappal soha. Tegnap 35 fok, ma 14, uhh ...

Ha lenne twitterem, ma ezt írnám be:

Bekapcsoltam a konvektort. Kell nekem tüsszögve, kötött mellénybe csavarkózva ülnöm, ugye nem? Nahát.