2015. február 14., szombat

Néhány héttel ezelőtt, mint szokásosan, vettem az egyik nagy üzletlánc boltjában néhány zsemlét. Naponta egyszer, reggelire eszem kenyérfélét, és már évekkel ezelőtt kikísérleteztem, mi éri meg nekem jobban. Ha rendes vekni kenyeret veszek, amit vagy fel tudok vágni normálisan, vagy nem (elárulom: sosem, mert esik szét, mállik, törik, szakad, mindent csinál, csak szelet nem lesz belőle) és a héját sem biztos, hogy el tudom fogyasztani, illetve ha veszek zsemlét, amit kettévágok és egyetlen morzsája sem vész kárba. No igen, ettől kezdve mindig zsemlét vettem,  19 forintból megvolt a napi kenyérfélém.

Aztán pár hete teljesen véletlenül észrevettem a vajjal megkent, finom zsemlémben valamit. Pesti, ám kültelki gyerek vagyok, úgyhogy láttam életemben már elégszer egér-végterméket, hát mit mondjak... bár nem vetettem vegyelemzés alá azt a kis fekete izét, ami kifordult a zsemle belsejéből, de simán lehetett az, amire gondolok. És áldom jó sorsomat, hogy nem a számból fordult ki, ugyebár, de ez csak a véletlen szerencsén múlott.

Na mármost, azóta valahogy nincs gusztusom a zsemléhez, mert az mégse megoldás, hogy ezentúl apró katonákra cincáljam szét  és darabonként átvizslassam az ő belsejét, mielőtt bekapom.  Ettől kezdve gyárilag szeletelt toast-kenyeret vásároltam. Nem szeretem ezeket a műkenyereket, ráadásul most legutoljára csak barnát kaptam, és nekem ugyan azt tanították gyerekkoromban, hogy kenyérre sose mondjuk, hogy rossz, de ez a kenyér rossz volt, alig bírtam vele  reggelenként és örültem, amikor elfogyott belőle az utolsó szelet is. Majd pedig zsúrkenyérrel próbálkoztam, ami tulajdonképpen ízlett, csak azt az illatot szagot tudnám feledni, ami közvetlenül a pirítás után felszáll belőle.  Még kísérletezem.

Nyílt üzenetem minden kis- és nagyüzemi pékségnek, kenyérgyárnak, mifenének: ezennel kikérem magamnak, hogy emberi lelkiismeretlenség miatt ne ehessem meg a napi egy péksüteményemet, mert attól félek, hogy egérbogyóval tarkított zsemlét akarnak lenyomni a torkomon. :((( És amelyik pékségnek nem inge, ne vegye magára, hanem szóljon, hogy az ő termékeikben ilyen biztosan nem fordulhat elő, akkor ezentúl odamegyek és tőlük veszem a  napi betevő  TISZTA zsemlécskéimet. Grrr...  :(

2 megjegyzés:

fenci írta...

És esetleg megsütni és lefagyasztani? zsemlét sütni nem nehéz, bár én is a tavaly próbáltam - egy adagból lett 12 db.

Ági írta...

Igen, tervezem is, már vettem élesztőt. :-)