Szerintem az élet

Odáig süllyedtem, hogy a héten minden este megnéztem a Vacsoracsatát. A vendégek eléggé értelmes és kellemes egyéniségek voltak - egy kivétellel -, mégis időnként megdöbbentem, miket nem tudtak. Nem tudták például, hogy a gouda az egy sajtféle, valamint fogalmuk sem volt, mi a pityóka, illetve, hogy mi a tinóru. Ez utóbbira egyenesen olyan szófejtő találgatás hangzott el, hogy tinó, az ugye marha - mire mondtam félhangosan, hogy jól mondod, az vagy, édes fiam.
Az a bizonyos egy kivétel pedig Hajdú Péter volt, akitől a hideg lel ki, mióta csak előfordul a képernyőn (már hosszú ideje, mivel szinte tejfölösszájú kölyök kora óta működik ott) és megállapítottam, hogy az idő múlása semmi pozitív változást nem hozott ez ügyben, sőt, ilyen tenyérbemászó tahót tényleg ritkán hord hátán a Föld. Az óertété igazán foglalkozhatna ezzel a környezet-... akarom mondani, képernyőszennyező tényezővel is.

És ha már puffogok itt, akkor áttérek másik vesszőparipámra, a reklámokra. Van most egy egészségvédelmi reklám azzal a szöveggel, hogy "Brigi már két hónapja rendszeresen mozog," meg hogy sose késő elkezdeni, vagy valami ilyesmi. Amikor is azt látjuk, hogy a csaj fut, mint a mérgezett egér, közben nyikkan, liheg, átugrál padokon, emiatt gyalogbéka stílusban akkorát esik a betonozott placcon, hogy rossz nézni, de föltápászkodik és szalad tovább. Na most, szerintem elég idióta ötlet a nem-mozgóknak azt sugallni, hogy aki eddig csak a fotelban tehénkedett, nyugodtan kösse fel a nyúlcipőt és egyből teljes svunggal kifulladásig akadályfutást rendezzen a betonon, mert ettől nemhogy egészségesebb nem lesz, hanem az első menetben minimum ínszalagszakadást fog szerezni, a szó szerinti pofáraesés következtében bekövetkező sérülésekről már nem is szólva.

Végül egy szolgálati közlemény: visszatértem a régi emailcímemhez, marad minden, ahogy volt, ugyanis a Firefox újabb verziója tudja kezelni a yahoo-t, éljen.