Ilyen világ volt nálunk reggel, út sehol, csak a nagy kavargó fehérség (az a homály a képen nem csak a szúnyogháló, hanem a hófúvás). Havat takarítani semmi értelme ilyenkor, mert ahogy tolod a lapáttal, már fújja is vissza a szél. Na nem is volt nagy igény a járdára, másfél óra alatt három lábnyom keletkezett, abból is kettő ugyanahhoz az Erzsihez tartozott, aki egyszer odafelé ment, egyszer pedig visszafelé jött, mert neki sajnos muszáj a legzordabb időben is kimozdulnia, az édesapját ápolja ugyanis a másik utcában és naponta többször is megteszi az utat, ha esik, ha fúj.
Azt igazolandó, hogy nem üres szöveg, ha azt mondom, az utcában jár a railjet, itt van tinéktek a bizonyíték: kb. negyedórája suhant el ő, a nagy bordó-fekete csoda. Most tehát beöltözöm amúgy szibériásan és kimegyek lapátolni, mielőtt letapossák a boldog családok a szánkóikkal, aztán odafagy nekem. Viszont most már legalább a Nap süt, ez is valami. Mit mondott ilyenkor a nagymamám? "Süt a Nap, de foga van." Pá!
Azt igazolandó, hogy nem üres szöveg, ha azt mondom, az utcában jár a railjet, itt van tinéktek a bizonyíték: kb. negyedórája suhant el ő, a nagy bordó-fekete csoda. Most tehát beöltözöm amúgy szibériásan és kimegyek lapátolni, mielőtt letapossák a boldog családok a szánkóikkal, aztán odafagy nekem. Viszont most már legalább a Nap süt, ez is valami. Mit mondott ilyenkor a nagymamám? "Süt a Nap, de foga van." Pá!
1 megjegyzés:
Nálunk is rengeteg esett, hiába lapátoltuk el este, reggelre azt is hozzáfújta az új adaghoz...
De legalább verőfényes napsütésben fagyott meg az arcunk a szélben, itt nem volt homály, már kora reggel napfényes időre ébredhettünk. És beöltözős lapátolásra:)
Megjegyzés küldése