Bősz környezetvédők nyugodtan lapozzanak tovább, mert nem fog tetszeni, amit most mondok. Szóval, ha a ma esti híradóban megint elő nem szedik az évenként kora tavasszal ismétlődő témát, a hóvirág védettségét, akkor már talán el is felejtettem volna azt a két hírt, mely a napokban kedélyemet borzolta. De mivel újra elkezdték ragozni, hogy ha letépsz egyet, akkor az szabálysértés, ha tízet, akkor már bűncselekmény, nekem egyből beindult az agyam.
Mert mit is hallottunk tegnap? Hogy egy földtulajdonost 150 millióra büntettek, mert a földjén teljesen gyanútlanul kiirtott valami kétezer tő tarka sáfrányt. 150 millióra! Nem tudom, miről kellene felismernie bárkinek a tarka sáfrányt, és azt sem kérdezem, hogyan számolták meg, ha már ki volt irtva (pedig ez fontos, mert darabszám alapján büntetnek).
És mit hallottunk tegnapelőtt? Hogy az az anya, aki három évvel ezelőtt olyan megrázóan adta elő, egyenesen bele a kamerába a mesét arról, hogyan tűnt el mellőle a kisfia a Margitszigeten, (majd pedig a fél rendőrség napokig kereste a gyereket, miközben szegényt már rég elásták a saját szülei a saját kertjükben), szóval, ez az anya egy év felfüggesztettet kapott. Jó, tekintsünk el a hatóság félrevezetésének tényétől, de a halált okozó gondatlan veszélyeztetés - nevezetesen, hogy nyitva felejtette a kennelt, így ölték meg a kutyák a kisfiút - egy év felfüggesztettet ér?
Hol vannak itt a - legalábbis megközelítőleg - helyes arányok? És tessék mondani, az ember mikor lesz védett? (Tudom, már maga a kérdésfeltevés is demagógia, és ismerem a divatos szólamokat is, hogy földünket az unokáinktól kaptuk kölcsön, meg ilyenek, na de azért talán jól érzem én azt, hogy valami nagyon nincs itt rendben.)
Mert mit is hallottunk tegnap? Hogy egy földtulajdonost 150 millióra büntettek, mert a földjén teljesen gyanútlanul kiirtott valami kétezer tő tarka sáfrányt. 150 millióra! Nem tudom, miről kellene felismernie bárkinek a tarka sáfrányt, és azt sem kérdezem, hogyan számolták meg, ha már ki volt irtva (pedig ez fontos, mert darabszám alapján büntetnek).
És mit hallottunk tegnapelőtt? Hogy az az anya, aki három évvel ezelőtt olyan megrázóan adta elő, egyenesen bele a kamerába a mesét arról, hogyan tűnt el mellőle a kisfia a Margitszigeten, (majd pedig a fél rendőrség napokig kereste a gyereket, miközben szegényt már rég elásták a saját szülei a saját kertjükben), szóval, ez az anya egy év felfüggesztettet kapott. Jó, tekintsünk el a hatóság félrevezetésének tényétől, de a halált okozó gondatlan veszélyeztetés - nevezetesen, hogy nyitva felejtette a kennelt, így ölték meg a kutyák a kisfiút - egy év felfüggesztettet ér?
Hol vannak itt a - legalábbis megközelítőleg - helyes arányok? És tessék mondani, az ember mikor lesz védett? (Tudom, már maga a kérdésfeltevés is demagógia, és ismerem a divatos szólamokat is, hogy földünket az unokáinktól kaptuk kölcsön, meg ilyenek, na de azért talán jól érzem én azt, hogy valami nagyon nincs itt rendben.)
8 megjegyzés:
Jó kérdés: az ember mikor lesz védett... Majd ha az állam, a cég stb. saját élőjének tekinti. (A)
Jól érzed. Sőt annál is nagyobb a baj, az érték és arányvesztés, mint ahogy az látszik.
És még hány hasonló példát tudnánk sorolni...
Megnyugtató, hogy egy jogász egyetért velem, kösz, Bluemoon.
Nagyon jól érzed! Sajnos. Én is szoktam ilyesmik miatt mérgelődni, furán működik az emberi igazságszolgáltatás. Az a bizonyos mérleg mintha nem egyformán mérne. :(
Még egy jogász egyetért (pedig természetvédő is, de ...).
Kösz, Kocek! :)
Szerintem jogi dolgokban is globalizálás történt.. Errefelé is egyre puhulnak az itéletek és nem is tagadják, hogy ez tendencia, többek között a"hátha mégis jó útra tér a bűnös", ill. "nevelni kell nem büntetni" elvek alapján. Az utca embere dühöng ezen, a bűnt elkövetők meg röhögnek a markukba..
Megjegyzés küldése