Quousque tandem abutere, Bikfic, patientia nostra?* - kérdezhetné bárki, Cicerót némiképp átköltve, látván, hogy már több, mint egy hete nem írtam ide. Mire én szemtelenül felelhetném azt is, hogy egész jól elszórakoztok itt egymással és a pótkávéval, kedves olvasók, rám nincs is semmi szükség - no de nem élcelődöm, inkább hegesztek ide pár sort.
Szóval, a héten volt minden, fogorvos (túlélve, de folyt. köv.), hóesés (emiatt lázadás, hogy na én most már nem és nem, nem takarítom, tapossa csak mindenki, ahogy tudja, aztán persze mégis eltoltam), meg volt harc a disznófejű ... áramszolgáltatóval, ez utóbbiról mesélek kicsit, majd pedig mélyreható következtetéseket is levonok a végén.
Tehát mivel meguntam, hogy az áramért egész évben tizenkétfelé elosztott egyenlő havi díjat fizetek, elhatároztam, hogy áttérek a havi elszámolásra. Február elején megtörtént az esedékes évi egyszeri leolvasás, eonos szaki jött, rátekintett, leolvasta és távozott. Gondoltam, ez a legjobb pillanat a váltásra, tehát még aznap felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy akkor áttérnék én mostan, kérem szépen. Mondták, semmi akadálya, ki fognak küldeni egy nyomtatványt, töltsem ki, küldjem vissza. Ez volt február hetedikén. Egy hét múlva persze megérkezett az éves elszámoló számla egy horribilis összeggel, de ez rendben van, ez a dolgok rendje, meg sem lepődtem, mivel ez a tél igazán nem volt enyhe, a hősugárzó többet működött a fürdőszobában, mint más enyhe teleken, tudtam előre, hogy fizethetek, mint a katonatiszt. Ezzel a múlt évi fogyasztás elrendeződött. Viszont tartottam tőle, hogy hamarosan elkezdik kiküldeni a havi részszámlákat is, melyeken a tizenkétfelé elosztott összeg fog szerepelni, márpedig én mostantól kezdve havonta akarom elszámoltatni a tényleges fogyasztást, na szóval, vártam a nyomtatványt, hogy ha azt visszaküldöm, végre beindulhasson a gépezet. A nyomtatvány végül február 26-dikán érkezett meg, kitöltöttem, visszaküldtem. És ekkor már komolyan reménykedtem, hogy sima ügy lesz ez, mostanra már odaért a kitöltött papír, mindenki láthassa, hogy nekem már nem kell kiküldeni a részszámlákat, mert havi diktálós lettem.
Nem tudom, miben reménykedtem. Mert természetesen tegnapelőtt megérkezett az első három részszámla. Telefon, utánanézés, és persze kiderült, amit sejtettem is, hogy egész más részleg készíti a részszámlákat és más részleg foglalkozik az elszámolási módokkal. Ez rendben is lenne, de kérdem én, egy és ugyanazon cégnél miért nincs valami halvány összehangolás, mondjuk, hogy ha valaki elszámolási módot vált, akkor ez a tény miért nem jelenik meg a részszámlákkal foglalkozó ügyosztálynál is? Tehát látnák a saját monitorjaikon, hogy hoppá, gyerekek, ennek a mókusnak már ne nyomtassuk ki a részszámláit, csekkjeit, ne tegyük borítékba és ne postázzuk, mert időközben havonta diktálós ügyfél lett belőle. Számítógépen van minden, de a gépek miért nincsenek úgy összekapcsolva, hogy mindenhol jelentkezzen minden változás? Ez valami ismeretlen megoldás a huszonegyedik században? Egy szó, mint száz, újfent meg kellett állapítanom, hogy nálunk még mindig nem arra és nem úgy használják a technika vívmányait, amire és ahogyan kellene.
Szóval, a héten volt minden, fogorvos (túlélve, de folyt. köv.), hóesés (emiatt lázadás, hogy na én most már nem és nem, nem takarítom, tapossa csak mindenki, ahogy tudja, aztán persze mégis eltoltam), meg volt harc a disznófejű ... áramszolgáltatóval, ez utóbbiról mesélek kicsit, majd pedig mélyreható következtetéseket is levonok a végén.
Tehát mivel meguntam, hogy az áramért egész évben tizenkétfelé elosztott egyenlő havi díjat fizetek, elhatároztam, hogy áttérek a havi elszámolásra. Február elején megtörtént az esedékes évi egyszeri leolvasás, eonos szaki jött, rátekintett, leolvasta és távozott. Gondoltam, ez a legjobb pillanat a váltásra, tehát még aznap felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy akkor áttérnék én mostan, kérem szépen. Mondták, semmi akadálya, ki fognak küldeni egy nyomtatványt, töltsem ki, küldjem vissza. Ez volt február hetedikén. Egy hét múlva persze megérkezett az éves elszámoló számla egy horribilis összeggel, de ez rendben van, ez a dolgok rendje, meg sem lepődtem, mivel ez a tél igazán nem volt enyhe, a hősugárzó többet működött a fürdőszobában, mint más enyhe teleken, tudtam előre, hogy fizethetek, mint a katonatiszt. Ezzel a múlt évi fogyasztás elrendeződött. Viszont tartottam tőle, hogy hamarosan elkezdik kiküldeni a havi részszámlákat is, melyeken a tizenkétfelé elosztott összeg fog szerepelni, márpedig én mostantól kezdve havonta akarom elszámoltatni a tényleges fogyasztást, na szóval, vártam a nyomtatványt, hogy ha azt visszaküldöm, végre beindulhasson a gépezet. A nyomtatvány végül február 26-dikán érkezett meg, kitöltöttem, visszaküldtem. És ekkor már komolyan reménykedtem, hogy sima ügy lesz ez, mostanra már odaért a kitöltött papír, mindenki láthassa, hogy nekem már nem kell kiküldeni a részszámlákat, mert havi diktálós lettem.
Nem tudom, miben reménykedtem. Mert természetesen tegnapelőtt megérkezett az első három részszámla. Telefon, utánanézés, és persze kiderült, amit sejtettem is, hogy egész más részleg készíti a részszámlákat és más részleg foglalkozik az elszámolási módokkal. Ez rendben is lenne, de kérdem én, egy és ugyanazon cégnél miért nincs valami halvány összehangolás, mondjuk, hogy ha valaki elszámolási módot vált, akkor ez a tény miért nem jelenik meg a részszámlákkal foglalkozó ügyosztálynál is? Tehát látnák a saját monitorjaikon, hogy hoppá, gyerekek, ennek a mókusnak már ne nyomtassuk ki a részszámláit, csekkjeit, ne tegyük borítékba és ne postázzuk, mert időközben havonta diktálós ügyfél lett belőle. Számítógépen van minden, de a gépek miért nincsenek úgy összekapcsolva, hogy mindenhol jelentkezzen minden változás? Ez valami ismeretlen megoldás a huszonegyedik században? Egy szó, mint száz, újfent meg kellett állapítanom, hogy nálunk még mindig nem arra és nem úgy használják a technika vívmányait, amire és ahogyan kellene.
*Quousque tandem abutere, Catilina, patientia nostra? = meddig élsz még vissza türelmünkkel, Catilina? - Cicero így kezdte az összeesküvő Catilina elleni első beszédét.
4 megjegyzés:
Gondolom, te sem bíztál benne, hogy ez simán fog menni. Ez a jobb kéz és bal kéz tipikus esete. A lányom valami hivatalos igazolást kért az önkormányzattól, két hét különbséggel kétszer küldték ki.
Van, aki azért vett annak idején mosógépet, hogy legyen mire a teknőt tenni.
Hihi :)) na de egy E.ON már nehogy teknőben mosson! :( és az integrált rendszert is régen feltalálták)
Ó, most láttam egy szolgáltatást, amit, ha online rendelek meg, két nappal hosszabb a vállalási idő a visszaigazolás miatt, mint, ha személyesen. Pedig, ha jól tudom a visszaigazolás egy katt...
Nesze neked, e-Magyarország!
Bikfickém!
Az EON-nal nekem is meggyűlt a bajom úgy Balatonfüreden, mint Baboshegyen.
A füredi közös számlát , bár az új képviselő, és én is kérem immár 3. éve, de azóta is nekem küldik rendületlenül, immár kamatos kamattal.Tértis fizetési felszólítások, stb... Eleinte mi is ajánlott levélben, most már csak e-mailben morgolódunk.
Baboshegyen meg egyszerűen nem akarják az évi egyszeri fizetést megoldani. No, nem ragozom tovább...
Megjegyzés küldése