Ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy egyre több ház kéménye füstöl. Nálam nem füstöl semmi (az már nagy baj lenne!), viszont még tegnap délben bekapcsoltam a konvektort. Pénz nem számít, így mulat egy magyar nyugdíjas, de fagyoskodni nem vagyok hajlandó, van bajom anélkül is elég.
Egyébként a múltkor még azt terveztem, hogy átmegyek amolyan vasárnapi bloggerbe: minden héten idebiggyesztek valamit, annyi már majdcsak kitelik tőlem. Aztán mégse telt ki, elszaladt a múlt vasárnap, sőt az egész hét is és nem gyütt az ihlet. Viszont nap mint nap elszégyellem magam, amikor a blogomra kattintván látom, hogy még ilyen írói passzivitás ellenére is jár itt naponta 30-40 olvasó, na mondom, szegények, ugyanúgy bosszankodnak, mint én, amikor rendszeresen olvasott bloggereimhez hiába látogatok.
Az elmúlt hetek történéseit nincs türelmem részletezni, bocsibocsi, dióhéjban csak annyit, hogy úgy tűnik, számomra ez az év is orvosos-rendelős, sőt kórházas lesz, de majdcsak túlleszek ezen is. Hangulatomra jellemző, hogy immár a misibusztól is herótom van, na nem Miskától, csupán a busz közönségétől. De azért utazom vele rendületlenül, mert oda fél órát, meg vissza fél órát kutyagolni végképp nincs kedvem.
Viszont vettem magamnak egy sütőt, melyben mindenféle szigorúan diétás, zsírszegény akármiket szándékozom sütni, persze akkor, ha majd teán, rántottlevesen, pürésített zöldségeken, krumplipürén és kompóton kívül mást is ehetek, szóval, ez még odébb van. Addig lesz időm kitalálni azt is, hová helyezzem a vadonatúj darabot, mert helye, az még egyelőre nincs.
Most pedig a legfontosabb, hogy a szél monnyon le, meg az eső is, uff, én beszéltem.
Egyébként a múltkor még azt terveztem, hogy átmegyek amolyan vasárnapi bloggerbe: minden héten idebiggyesztek valamit, annyi már majdcsak kitelik tőlem. Aztán mégse telt ki, elszaladt a múlt vasárnap, sőt az egész hét is és nem gyütt az ihlet. Viszont nap mint nap elszégyellem magam, amikor a blogomra kattintván látom, hogy még ilyen írói passzivitás ellenére is jár itt naponta 30-40 olvasó, na mondom, szegények, ugyanúgy bosszankodnak, mint én, amikor rendszeresen olvasott bloggereimhez hiába látogatok.
Az elmúlt hetek történéseit nincs türelmem részletezni, bocsibocsi, dióhéjban csak annyit, hogy úgy tűnik, számomra ez az év is orvosos-rendelős, sőt kórházas lesz, de majdcsak túlleszek ezen is. Hangulatomra jellemző, hogy immár a misibusztól is herótom van, na nem Miskától, csupán a busz közönségétől. De azért utazom vele rendületlenül, mert oda fél órát, meg vissza fél órát kutyagolni végképp nincs kedvem.
Viszont vettem magamnak egy sütőt, melyben mindenféle szigorúan diétás, zsírszegény akármiket szándékozom sütni, persze akkor, ha majd teán, rántottlevesen, pürésített zöldségeken, krumplipürén és kompóton kívül mást is ehetek, szóval, ez még odébb van. Addig lesz időm kitalálni azt is, hová helyezzem a vadonatúj darabot, mert helye, az még egyelőre nincs.
Most pedig a legfontosabb, hogy a szél monnyon le, meg az eső is, uff, én beszéltem.
13 megjegyzés:
Most pedig a legfontosabb, hogy a szél monnyon le, meg az eső is, uff, én beszéltem. -egyetértek!!!-
Már nem gondolom, hogy a májusi eső és az arany kapcsolatban vannak egymással, ez inkább sár(arany)!
Most én is elhanyagolom a blogomat, képzeld, fontos dolgom akadt: régi filmeket nézegetek. :) Nagyon jó szórakozás! Ülök pokrócba burkolva, de a szívem körül meleget érzek. :)
Borka, örülök! ;))
Ma délben kint jártam, hát szőőőőőrnyű idő volt: eső, szél, téli hideg. Brrrrr. Volt rajtam meleg szövetkabát, sál, kesztyű, sapka, és persze ernyőt is vittem. Általában nyitva volt az ernyő, de egyszer be kellett csuknom, mert túl erős volt a szembeszél. Soká jött a troli is, az eső meg csak esett. Jó volt azután visszajönni a meleg és száraz lakásba. Ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy most is esik. Nálunk cirkófűtés van a lakásban. Bizony, tegnap óta ismét időnként automatikusan bekapcsol.
Ne gondold, Bikfic, hogy bosszankodik bárki is. Én például tudtam, hogy idővel írsz ide valamit.:) Persze, jobb lett volna, ha jobb prognózist tudsz adni az orvosos helyett. (A zápor majd eláll, az veri ablakod.)
A.
Kösz' a bizalmat Akimoto, persze hogy nem akarom abbahagyni, csak most ilyen ritkán jön a hangulat az íráshoz. :)
Remélem, kedves Ági, hogy a jó idővel a jó hírek és a kedved is visszatér!
Jaj, már nekem is annyira elegem van ebből a bolond időből.
Egyre halogatom a lemenetelt én is.
Itthon sem vagyok képes a 3-4száz méterre levő élelmiszerboltba kimenni. Ott hogyan is tudnék?
A legközelebbi bolt is 3 km-re van tőlem. Fázom, és náthás vagyok! Brrr...
Bizony az SZTK-ba járásért sem irigyellek. Nekem pont elég volta 4 hetes tortúra, pedig csak 200 méterre van a lakástól.
Hát Andi, bizony nagy merészség volt itt venni azt a "birtokot" - még a város területén sem, de főleg Baboshegyen!
Ne betegeskedj!! Remélem, hamar túl leszel rajta! Én is begyújtottam ma a konvektorba, nem akarok megfagyni. Szegény növények, teljesen visszamaradottak.
Bikfic, remélem, nálad minden rendben van! Láttam a híradóban, hogy nálatok is kiáradt a tó.
Gigi, én szerencsére messze vagyok a tótól, és ahogy ma láttam a vonatból, nem éri el a szélső házakat sem. De hallom, hogy a város másik szélén, ahová a dombokról lefolyik a víz, a vályogházakból ki kellett költöztetni embereket, akiket az egyik iskolában helyeztek el.
De jó, hogy nincs veszélyben az otthonod! :)
A.
Megjegyzés küldése