Semmi újság azon kívül, hogy ma reggelre nagyhirtelen szinte az összes levél lehullott a fákról. Kétóránként elhúz a railjet, valamint időnként szebbnél szebb mozdonyok vonszolnak döngő léptű, súlyos, végtelen hosszú, ki tudja, miféle teherrel rakott szerelvényeket. Némelyik mozdony Joseph Haydn feliratú, tetézve a komponista arcképével, másik meg Széchenyi-képet visel, a többi meg csak úgy egyszerűen fényes pirosra vagy két-háromszínűre dukkózott, ragyogó monstrum. És csak dübörögnek, gördülnek, ki tudja, hová.
Ha pedig háttal ülök az ablaknak, úgy érzem magam, mint Platón, amikor kiötlötte a barlanghasonlatot. Mert az egyik szomszéd a kocsijával átállt az út túlfelére, így a napsütés már egy ideje éppen az autó üvegéről verődik vissza a szoba falára és amikor valaki elmegy a járdán, nagyra nőtt sziluettje ott vonul el a falon. Egy a különbség: Platónnak eszébe jutott mindenféle nagy okosság, ellentétben velem, mert nekem csak Platón jutott eszembe. Mindenki jobban jár, ha zenélek kicsit.
Ha pedig háttal ülök az ablaknak, úgy érzem magam, mint Platón, amikor kiötlötte a barlanghasonlatot. Mert az egyik szomszéd a kocsijával átállt az út túlfelére, így a napsütés már egy ideje éppen az autó üvegéről verődik vissza a szoba falára és amikor valaki elmegy a járdán, nagyra nőtt sziluettje ott vonul el a falon. Egy a különbség: Platónnak eszébe jutott mindenféle nagy okosság, ellentétben velem, mert nekem csak Platón jutott eszembe. Mindenki jobban jár, ha zenélek kicsit.
|
4 megjegyzés:
Olyan hangulatosan írod le a kényszerlakhelyedet, mintha egy-egy pillanatra megszeretnéd, aztán elmúlna.
(A.)
Á, szeretésről egy pillanatra sincs szó, de a vonatokat, azokat tényleg szeretem (nézni, de hallgatni már nem nagyon), na ja, a vasutas ősök, ugyebár. :)
Egy Balatonmáriai nyaralóban, ami a DÉLI vasúttól a harmadik telken áll, a '70 -es évek vége és '80-as évek közepe között nyaranta egy -másfél hónapig "laktam" :)Minden éjjel háromkor egy Szergej húzta, nagyon hosszú kőolajszállító szerelvény döngött Pest felé. Még az ágy is mozgott... olyankor jó párszor felkeltem és elmentem horgászni. Ha pedig teljes éjszakai horgászatba voltam, és a vízen ülve hallgattam, különös volt, nagyon is. Akkor kezdtem el hinni, hogy vannak kísértetek...
Fiam dala volt ez a Demjén szám- két éves korától, az óvodában is ezzel vigasztalta magát.
Megjegyzés küldése