2011. április 29., péntek

Kezdek valamelyest feléledni, de legalábbis éledezni. Nyelvtanuláshoz ugyan még mindig nem fogtam, tán mert nem tudtam dönteni az eszperantó és a szlovén közt, viszont a múltkor Graham Greene-t olvastam, sőt most kivettem a könyvtárból két Szakonyit és legközelebb mégis nekifutok valami Szabó Magdának (ami nagy elszánást követel tőlem, mint tudjuk). Jelenleg pedig olvasom Eötvös Károly Balatoni utazását, melyből igazság szerint nagy kedvem lenne időnként idézni, némely gondolata annyira tanulságos és valljuk be, változatlanul időszerű. Ide pedig szintén hozok majd valamit, talán képet, talán szöveget, vagy mindkettőt, ötletem van bőven. És előbb-utóbb jön a mélyelemzés is a bloggerlélekről.
Hát ez megy nálam mostanság, ez is több a semminél. Mert a semmi, az bizony most elég sokáig tartott, ha jól meggondolom, volt vagy négy-öt hónap, az pedig a történelemhez képest kevés, de a burnout-hoz majdnem elég, úgyhogy résen kell lenni, az ám.
Az előbb pedig egy riportban Vámos Miklós azt mondta, hogy szerinte az értelmes életnek két alapvető kritériuma van: hogy a szuverenitásunk sértetlen lehessen és hogy azzal foglalkozhassunk, amit szeretünk. Hát igen, valahogy így.

7 megjegyzés:

klaribodo írta...

Na, látod. Ezért ír blogot, aki ezért ír blogot. :) Értelmes életre itt van lehetőség.

Ági írta...

Na igen, aki pedig abbahagyja, annak ezért fog hiányozni perceken belül. :))

aliz írta...

Vámoshoz, azért -ezen belül persze- nem árt egy kicsit, esetleg másokra is odafigyelni, vagy nem?

a blogiráshoz; hát igen se vele se nélküle - már igy vagyunk (lettünk) ezzel, igaz?

Ági írta...

Meg persze még ezeken kívül is rengeteg más is hozzátartozik az értelmes élethez, igen.

andalgo írta...

az a "szuverenitásunk sértetlen lehessen", az mit jelent?

mick írta...

andalgo: Az,hogy szabadon megvalósíthassa önmagát, az, hogy senki ne akarja eltéríteni ettől, ne akarja befolyásolni, manipulálni. Kicsit az Maslow-féle piramis csúcsára hajaz ez a gondolat.
Engem is meglep, hogy mennyire individualista VM. Egy szóval sem utal kijelentése arra, hogy az ember társas lény (vö. Aronson).

Ági írta...

Vámos ezt azzal illusztrálta, hogy például ne másszunk bele egymás aurájába, tehát ott abban a kávéházban, ahol épp ültek a riporterrel, számára ott is túl közel vannak egymáshoz az asztalok. Node ez csak egy példa volt, nyilván nem csak ilyesmire gondolt. És tőlem lehet individualista, de igaza van, bocs'. Felháborító, mennyire nem tartják az emberek tiszteletben mások szuverén körét, akár fizikai, akár egyéb értelemben is.