Lackfi János írja egy cikkében, hogy szerinte Petőfi azért tudott rövid életéhez képest hatalmas mennyiségű verset alkotni, mert rengeteget gyalogolt és eközben fejben fogalmazta a verseket. Amellett, hogy maga ez a gondolat amolyan lackfis, én azért is nagyon vigyorogtam magamban, mert persze rögtön az jutott eszembe, hogy hoppá, hát Petőfi is fejben blogolt! Nagy elődünk, a mi Sándorunk! :)
12 megjegyzés:
Akkor már csak gyalogolni kell hozzá! Hajrá! :-)))
Ezt ajánlhatnánk az ifjú szerzőknek is. ::))
Valamelyik nap szomorú voltam, s eszembe jutott,hogy " A bánat egy nagy óceán", meg is kerestem a verset, s újból felfedeztem Petőfit.
Lépésre verselni: nem is olyan képtelenség. Dienes valéria írja, hogy versei sőt a dallamok is a szöveggel együtt a „reggeli templombamenések alatt” születtek.
A gyalogolás állítólag nagyon gondolatébresztő. Ha jól emlékszem, ókori filozófusok, később szerzetesek (jezsuiták?) is gyakorolták, tanácsolták a menés közbeni elmélkedést a "kerengőben"...
Ahogy elolvastam, mindjárt eszembejutott Henry Thoreau és a séta. Gyorsan meg is kerestem, pár sort idemásolok:
"Elég, ha van itt egy kunyhód és egy gyalogösvényed, mely a patakhoz vezet. Mert egy költő a földeket keresztülszelő ösvénynél nagyobbakat, úgy hiszem, nem szívlelheti. Ez elég széles, a szárnyas költészetnek nem kell több. A múzsa kerüli a szekérutakat. Szívesen körbejárnám a világot gyalogösvényen."
(Henry David Thoreau Naplórészletek)
Jó volt újraolvasni az egészet, már majd' elfelejtettem...
én is biciklizés közben "irom" kevésbé rossz szövegeim. meg amikor verset irtam, azt a vonatzakatolás hozta ki belőlem leginkább. szerintem a mozgás a lényeg! a jármű" mindegy...persze a gyaloglás is... gondolatokat előhozó. Minden ritmusos "monotónia", meditálást hiv elő...más tudatállapotba kerülünk,- pláne , ha még mozgás is van benne.
Persze önmagában nem elég. Hiába gyalogolna le egy nempetőfi maratoni távokat... de feltétlenül "van benne valami"....
(u.i. csak most, utólag olvastam el a fenti kommenteket. de már nem irok át ill. nem húzok ki semmit, inkbb örülök az egybeeséseinknek:)
Rhumel, de jó ez a Thoreau idézet. :)
Aliz, bár költő tényleg nem lesz minden gyaloglóból, biztos, hogy mindenkinek jót tesz. Gondolom, a zarándoklatokban ez is benne van. A lépések ritmusával a gondolkodás is ritmust kap. Vagy a pedál hajtásának ritmusával. ;)
Zé, mindig azt a nüanszot veszed b ki a szavaimból, ami -látszólag- nem egyetértő?!:) vagy csak én látom bele...? (viszontválaszul)ott van előtte, amit te másodjára jelzel:"A gyaloglás is gondolatokat előhozó") Meg a ritmus is, meg minden...:)nem(?)
@Aliz: Nem, dehogy. :) Én a te gondolatodat a zarándoklattal egészítettem csak ki. Sajnálom, ha úgy érezted, kekeckedek, mert tényleg nem. Hiszen ott a bicajod is. Meg egy kis kacsintás is a végén, hogy neked a pedál ritmusa. Majd igyekszem ügyesebben fogalmazni, jó?
oké, én is sajnálom, hogy úgy tűnik, mintha...
majd én is igyekszem figyelmesebben irni is meg OLVASNI IS! ;)
Isten éltessen, kedves Ági!
Megjegyzés küldése