Ma reggel már megbántam, hogy tegnap annyira jól szórakoztam annak a szép vakondnak a látványán, aki kivételesen a földfelszínen közlekedett tőlem két méternyire. Ha jól meggondolom, sose láttam még élő vakondot a saját környezetemben, nem is akartam hinni a szememnek, amikor észrevettem, hogy ott spurizik a növények közt, szaglálódik, turkál picit az orrával, aztán megy tovább. Azt mondja róla a leírás, hogy "általában véve a közönséges vakond éjjeli állat, de kivételesen önként is a napfényre jön" - nahát ez a talpa europaea (mert ez a neve neki) önként kijött tegnap a napfényre, bizony. Ugyan felvillant a fejemben a gondolat, hogy lapátra kéne fordítani és kivinni az út túloldalára a töltésoldalba, ahonnan nem tud ide visszakerülni, de ez túl körülményes lett volna: bemenni a kapukulcsért, kitárni a kaput, aztán segíteni rá a lapátra, majd pedig meggátolni, hogy míg viszem, azon a húsz méteren nehogy má' lecsússzon róla útközben. Szóval, inkább hagytam békén és csak szemléltem, míg be nem fúrta magát a földbe közvetlenül a varjúháj mellett.Mára kiderült, hogy nem volt jó döntés, mégis át kellett volna paterolnom őkelmét a túloldalra. Mert ma reggelre igen szakszerű járatokat találtam a szépen fejlődő körömvirágok közt, nem túrásokat, csak amolyan felszínközeli porhanyós kacskaringókat. Jól érzi magát a gazfickó, akiről persze tudom, hogy hasznos állat, irtja a gilisztát, pondrót, pajort, meg minden más undorrovart és a közhiedelemmel ellentétben nem rágja el a gyökereket, de nekem pont elég, ha kifordítja a földből a nagy műgonddal nevelt fűszernövénypalántáimat és akkor mindjárt nem fogom hasznos jószágnak tartani. Most várok, hátha elszokik innen máshová. Ha ugyan... ha ugyan tényleg vakond volt. Mert szerintem ahhoz túl hosszú farokkal rendelkezett a szentem. Utánanéztem még a földikutyának és a kószapocoknak is, de az előbbi nem jöhet számításba, nem is hasonlít rá, az utóbbi meg állítólag víz közelében él és ráadásul szürke. Ez az enyém pedig kifejezetten fekete.Ráadásul még a vadonleső oldalra is bejegyeztem az észlelést, most akkor félrevezető információval hátráltattam a tudománynak az ő fejlődését? Hajjaj...
6 megjegyzés:
A gyerekeknél a kutya ássa ki a vakondot. Gyönyörű selymes fekete bundája van, de farokra nem emlékszem. Farkasvakond? Új fajt fedeztél fel.:)
Mindenesetre szép kis állat. És ás, túr, ez biztos. :)
Megnéztem a lexikonban. Van neki, csak kicsi. Nem új faj, tehát. :)
Már korábban volt szó nálad vakondról. Mi lett a vakondűző nagy sásfűvel??
Kipusztult. :( a vakondok viszont tovább éltek.
Akimoto, van farka a vakondnak, persze, csak szerintem rövidebb. De lehet, hogy optikai csalódás volt a részemről, vagy pedig ez egy ilyen egyed volt, hosszabbra nőtt neki a farka. :)
Ági, varrjál neki nadrágot, hogy elmehessen más tájakra is!
Megjegyzés küldése