2011. június 4., szombat

Ilyen vihart rég láttam, amilyen ma leszakadt ránk, de ha jól meggondolom, ennyire hosszan tartó jégesőt még életemben sose tapasztaltam, 20-25 percig bombáztak mindent a borsónál nagyobb jégdarabok, mint a puskaropogás, úgy pattogtak a falon, ajtón, gázcsövön. Eközben felhőszakadás mennyiségű eső zúdult ránk, az úttesten teljes szélességben hömpölygött az áradat, az udvaron bokáig érő víz gyűlt össze és csak zuhogott, zuhogott majdnem egy órán át.

A kép már a vége felé készült, amikor az eső már csendesedett, de a jég maradéka még mindig ott volt a fűben:

2 megjegyzés:

Kanga írta...

Én mindig csak azt látom nagy irigységgel a netes magyar újságokban, hogy napsütés és 29 fok van már jó ideje...

N Zsuzsa írta...

Rémesek ezek a viharok. Mindig rettegek, félek, mikor csap le. Annyira kiszámíthatatlanok, csak remélni lehet, hogy elkerül minket. Az "érintetteket" mindig nagyon sajnálom.