Szerintem az élet

Na tessék, kiteszem a lábam egy hétre és máris történik valami: másik buszvezetőnk van. Azt hittem, csak szabadságra ment a régi, de nem, azt mondják az utastársak, hogy Sanyi bizony nem is jön már vissza, állítólag Ausztriába ment dolgozni. Hát, nem tudom, mit fogunk kezdeni ezzel az újjal, mert annyira lassan halad a járgánnyal, hogy a menetidőt mint olyant, végleg elfelejthetjük, ma is vagy negyedórával később ért ide. Tegnap még azt gondoltam, tán az új útvonal okoz neki gondot, de hallom, már hétfő óta vezeti a buszunkat, úgyhogy ez nem lehet probléma. A teljesen akadálytalan, üres utcán is lépésben gurul, persze hogy mindenhova késve érkezik. Ha ez így marad, senki nem ér oda sehova időre, ebből előbb-utóbb botrány lesz (mikor Miskát annak idején azért is feljelentették, mert állítólag miatta késtek el az iskolából reggel a gyerekek). És sajnos, meg kell mondanom, rosszul is vezet - ezt még én is felmérem, pedig magam nem tudok vezetni, de csoda lesz, ha megússzuk az ő korszakát baleset nélkül. Még szerencse, hogy tulajdonképpen nagy baj nem történhet ilyen csigasebességnél. :)