A szövőszékhez: úgy rémlik, az erdélyi rokonok között valakinek volt ilyen, és ő rongyszőnyeget fabrikált rajta csíkokra vagdalt régi ruhákból. Lehet, hogy a szőnyeg is ilyenen készül?
Pontosan, Akimoto! Apu is ezért vette a háború után, aztán a pincében összeszerelte (csak ott volt hozzá hely), és azon szőtte gyerekkoromban a rongyszőnyegeket. Nem eladni, csak magunknak. Már gimis voltam, amikor először vettünk kész szőnyegeket, addig a rongyszőnyegek nagyon jó szolgálatot tettek. :)
Ő tényleg nagyon ügyes volt, tőle tanultam például a varrógépen varrni, meg még sok mindenfélét, barkácsolást, szerelést, ilyesmit (mondjuk, az igaz, hogy engem is érdekelt minden ilyen).
4 megjegyzés:
A szövőszékhez: úgy rémlik, az erdélyi rokonok között valakinek volt ilyen, és ő rongyszőnyeget fabrikált rajta csíkokra vagdalt régi ruhákból. Lehet, hogy a szőnyeg is ilyenen készül?
Pontosan, Akimoto! Apu is ezért vette a háború után, aztán a pincében összeszerelte (csak ott volt hozzá hely), és azon szőtte gyerekkoromban a rongyszőnyegeket. Nem eladni, csak magunknak. Már gimis voltam, amikor először vettünk kész szőnyegeket, addig a rongyszőnyegek nagyon jó szolgálatot tettek. :)
Nálam is mindig volt (van) rongyszőnyeg. Előszobába, hallba, faragott népi bútorokhoz nagyon jól illik.
De ügyes volt Apud!
Ő tényleg nagyon ügyes volt, tőle tanultam például a varrógépen varrni, meg még sok mindenfélét, barkácsolást, szerelést, ilyesmit (mondjuk, az igaz, hogy engem is érdekelt minden ilyen).
Megjegyzés küldése