A nő, akivel időnként összefutok, piacon, utcán, vagy mint tegnap, a buszmegállóban, nem is sejti, hogy évekkel ezelőtt megörökítettem a régi blogomban. Évekig köszöntünk egymásnak, mint látásból ismerősnek, aztán pár hónapja szóba elegyedtünk, azóta ha nagy ritkán együtt utazunk befelé a faluba, beszélgetünk. Már ő is nyugdíjas, egy évvel fiatalabb nálam, és most is ugyanannyit beszél, mint régen, csak most nekem mondja és mondja. Egyébként az igazsághoz tartozik, hogy így nem annyira zavar, mint azelőtt kényszerű fültanúként a vonaton. Vagy csak megszoktam, hogy hallgatok másokat? Igaz is, megmondta annak idején az apukám, hogy úgy lehet az embereket legjobban megismerni, ha engedjük beszélni őket. "Hagyd beszélni és figyeld, miről beszél, hogyan beszél, miről mi a véleménye..." - mondta, de én ezt nem szoktam tudatosan művelni, legfeljebb utólag jut eszembe, hogy na, most megint az jött be, amit Apu tanácsolt, hagytam beszélni ezt is.
Aztán persze hogy jelen esetben meg akarom-e én ismerni ezt a régi útitársat, nem tudom. Mindenesetre, ahogy ez velem történni szokott, én már mindent tudok róla, ő pedig rólam szinte semmit.
8 megjegyzés:
Látod, milyen jól csinálod. Az én apám annyiszor mondta: "Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna". Nem fogadtam meg, jár a szám, mint most is...
Hát, nem valami hízelgő volt az előző portré sem! Mit tegyen a jó szívével az ember? Kímélje egy kicsit!
Ennek anyukám a mestere volt. Soha nem jöttem rá, hogy hogyan csinálta. Nekem mai napig nem sikerül. :( Csak beszélek, beszélek, sokszor magam is tudom, hogy hülyeségeket, mégsem tudok elhallgatni.
Akit hagytál beszélni aztán végül azzal zárja a szót, hogy oh, milyen jól elbeszélgettünk! :)
Nem mindig. Egyszer egyik tanárom felkereste a rokonait, másfél óra hosszat szórakoztatta a megkukult társaságot, aztán elhallgatott.
Mire megszólt az egyik rokon:
- Lacikám, mesélj már valamit!
Na, ekkor állt fel, hogy mesélne még, de bokros teendői nem engedik tovább maradni.
:)
Borka,de miért nem IRSZ akkor ?!
Aliz, Te igazán tudod, hogy mennyire más írni! :) Te szeretsz írni, én csak ritkán, de mostanában még ritkán sem megy.
nekem a beszéd meg az irás közt szinte semmi különbség:) ("mondjuk" meg is látszik... az irásaimon:(
a különbség talán csak az, hogy beszéd köben a szám jár , irás közben a kezem (néha összevissza az is) kevés alkalmam van beszél(get)ni, lehet, hogy azért is írok (többet) :( (?)
Megjegyzés küldése