2020. február 25., kedd

Egy százhuszonkét éves kórház épületeinek tégláin kincseket találhat az ember.  Vastag grafitceruzával, tintaceruzával írták, de némelyikük maradandóra szánva bevéste a nevét (vajon mivel?), még a betűtípust is következetesen szépen díszítve.
Csak nevek, dátumok, néha a falu, ahonnan idekerültek, semmi több, de a szavak és számok mögött emberek és sorsok.

Bejöttem 1903 július..... kimentem augusztus 17-én 
Gyurinszky .... (talán Antal)


Vizi János 1929 I 13

Makádi Erzsike
Botka Erzsike
Tóalmás 1944 szept. 8. 

Elszánt lélek vagyok én.  - és lendületesen alákanyarította a nevét


Zority Lajos
Szabó Béla
Gyurik nagy szamár

Kovács Ferencz  Piliscsaba 1927
Szemothi Ferencz
Ozsváth József asztalos

Lakner János 1900. VII.


Itt voltam Küller István 1913



Haitzinger János 
Róla a Budapest téglái FB-csoportban ezt írják:  Az 1910-es "Budapesti Czim- és Lakásjegyzék"-ben az van írva, hogy a foglalkozása üzletvezető és a címe Gizella-út 40. 



Kiss Dániel
Nagy Sárika

 Gyoma 1910
 Vajon szerelem lett-e a kórházi ismeretségből? Vagy már szerelem volt, aztán egyikük idekerült a kórházba, a másik meg felutazott Gyomáról és meglátogatta?



A klinkertéglát nem szokták vakolni, de ha a kórházat egyszer majd tényleg felújítják és a falakat letisztítják, a bevésett nevek kivételével ezek a feliratok mind eltűnnek, kár lenne értük.

2 megjegyzés:

Rozsa T. (alias flora) írta...

Nyomok, amiket magunk utàn hagyhatunk. Legalábbis egy időre, egy gondolat erejéig... De mik vagyunk a végtelenben?...

Kósa Márta írta...

Legalább e képeken megmaradnak!