Megköszönve mindenkinek az eddigi drukkokat, jelentem, változott a műsor, műtét egyelőre nem lesz, csak jóval később - no nem mintha azóta hipp-hopp eltűntek volna azok a fránya köveim, nem, ők megvannak és remélem, nyugton is maradnak még jó bő hat hétig. Vettem egy nagy levegőt és váltottam, kórházat, orvost, mindent. Ez van.
6 megjegyzés:
Járj szerencsével!
Ejha! Mintha a bizonytalanság-érzés eltűnt volna.
Úgy tűnik, a váltás pozitív...
A diétázás maradt :( No de mi az a pár hét! :)
Vigyázz Magadra addig is, minden jót.
(Enyhe (?) önzés, hogy akkor még nem lesz itt szünet.:)
Köszönöm szépen! :)
Stali, kitaláltad a gondolatomat: először azzal akartam zárni soraimat, hogy "kívánjatok nekem szerencsét!" - de aztán kitöröltem, mert gondoltam, nem illik már ennyire kiprovokálni az olvasók drukkjait. :))
Igen, a diéta maradt nagyon spártai továbbra is, a váltás pedig mindenképpen pozitív (egyszer majd talán elemezgetem itt is, mert megér egy pósztot), ámbár nyugtával dícsérjük a napot. :)
Nafene! Pedig olyan türelmes, belenyugvó, tekintélytisztelő betegnek tűntél...:)
Szerintem használd ki az időt, egy kis természetgyógyászatra, vagy vesd be a népi gyógymódokat. Nincs veszteni valód. Ha csak a köveket nem!?:)
Igen, én olyan, de olyan türelmes vagyok. Most is négy egész hétig voltam baromi türelmes, miközben folyamatosan igyekeztem, de tényleg nagyon igyekeztem megbarátkozni az első blikkre is unszimpatikus orvossal és a nyomasztóan embertelen kórházzal és személyzetével. Mostanra lett elég. Eddig nem bántam meg, csak azt a négy hetet, amit a türelmem révén elvesztegettem. Csodák csodája, itt nem kell szívbajt rám hozó telefont várnom, hanem máris van műtéti időpontom, úgy kezelnek, mint egy felnőtt embert, stb. stb.
Ez így sokkal megnyugtatóbb, legalább tudod mihez tartani magad és nekem sem kell minden nap attól félnem, hogy jaj, hátha már a kórházban műtenek. :)
Örülök, hogy döntöttél és kívánom, hogy minden rendben menjen és... változatlanul drukkolok!!!
Megjegyzés küldése