Szerintem az élet

Lehetséges, hogy vasárnap tényleg havazni fog? Ámbár kissé ellentmond saját magának az országos időjóshivatal, mert a képes előrejelzésben havazást ígér, a szövegesben pedig azt írja, hogy vasárnapra megszűnik a csapadék. Addig viszont még nyár is lesz és ez nem is lehetetlen. Lassan kezdünk hozzászokni, hogy az évszakok nem három hónapig tartanak, hanem van pár nap tél, aztán hirtelen pár nap nyár és ez így ismétlődik sokszor egymás után, hát csoda-e, hogy azt se tudjuk, hol vagyunk?
Meg még az is eszembe jutott ma, hogy vajon van nálunk egy olyan jól szervezett apparátus, amely költséget, időt és fáradságot nem kímélve, munkaköri kötelességének eleget téve éjjel-nappal azon dolgozik, hogy hol erről, hol arról a politikusról kiderítsen valamit? Kell lennie ilyen testületnek, munkacsoportnak, mert nem lehet véletlen, hogy valami mindig, szinte naponta kiderül. A hír hallatán én azt gondolom, az a valami egy aktuális esemény, most történt, tegnap, tegnapelőtt, esetleg a múlt héten. Aztán úgy mellesleg odaírják, hogy kétezernyolc, vagy hogy ezerkilencszázhatvannégy, én meg csak nézek, hogy mi van? Ez honnan jött elő épp most? Szóval muszáj, hogy valakik valahol csak azzal foglalkozzanak, hogy kikurkásszanak valamit valakiről, mindegy honnan, de eredményesen. És nekem tényleg teljesen mindegy, melyik oldal embere a kurkászó és melyik oldalon áll az áldozat, én csak úgy simán undorodom. (Meg azt is gondolom ilyenkor, hogy mi lenne, ha a szemfüles kurkászók mondjuk, valami értelmeset dolgoznának ehelyett, csak úgy normálisan, he?)